Magyar Épületgépészek Szövetsége

Összefoglaló a Magyar Épületgépészek Szövetsége évi rendes közgyűlése

2024.05.04-én, 9.00 órától, Aquarell Hotel, Cegléd

A közgyűlés napirendjei:

A közgyűlés megnyitása.
A közgyűlés tisztségviselőjének megválasztása.
Az elmúlt év érdekvédelmi és tevékenységi beszámolói, hozzászólások
A 2023. év pénzügyi beszámolói és a FB jelentése.
A tagdíj esetleges módosítása.
Épületgépészeti szakképzés fejlesztése
Németh Vilmos bejelentése
Az elnöki záróbeszéd.

Az elmúlt év érdekvédelmi és tevékenységi beszámolója hozzászólások

1. Murányi Sándor: Az érdekképviseleti és szakmai tevékenység.

A Gázipari Szakbizottságban és a KIMI Bizottságban végez érdekvédelmi munkát a MÉGSZ. Mindkét helyen én képviselem az egyesületet, mivel a kettő összefügg egymással. A Gázipari Szakbizottság szabályzatokat hoz létre a GMBSZ-t, aminek itt lehet megtalálni a legfrissebb változatát. Nagyon régi a szabályozás a gázipar területén. Van egy olyan álláspont, hogy a jogszabályok ne tartalmazzanak műszaki kérdéseket. Egyik oka, hogy nem odavaló, másrészt pedig a műszaki változásokat úgy kellene elkészíteni, hogy a kor változásaihoz minél előbb igazodjon, erre egy rendelet nem alkalmas. A gázipari szakági műszaki előírásokat szerkesztjük, a legutolsó változat 2023.10.28-i. Van a gáztörvény, van egy kormányrendelet a végrehajtásáról, van az 2/2020-as, ami tartalmazza a készülékcserét, első eljárásban történő cserét, a tervezők tartalmát a technológiáknál. A 3/2020-as ITM rendelet ennek az 1. számú rendelete a GMBSZ. A GMBSZ mellett jön létre a Szakági Műszaki Eljárások. Abba bele tudunk nyúlni, ha javaslatot kapok tőletek. Jelezni kell a bizottság valamelyik tagjának e-mailben, hogy mit szeretnének megváltoztatni, az bekerül a szakbizottság elé, ahol ezt megvizsgáljuk és ha elfogadható, akkor belekerül. Ami a mi érdekeinket sérti, azok műszaki problémák, azokat pedig műszaki szakembereknek kell megoldani. Az, hogy egy égéstermék elvezető kimehet egy homlokzaton, az elsősorban műszaki kérdés. Mindenki arra hivatkozik, hogy városképi szempontból… az is műszaki kérdés, hogy mennyi égéstermék jön ki, vajon visszamegy az ablakon. Ezek műszaki problémák, ezek a mérnök-, gépész társadalomnak kellene szabályozni és megoldani és a jogalkotóknak pedig oda kellene írni, hogy így döntött a szakmai társadalom. Az égéstermék-elvezetés vizsgálata nevetséges. 20 év óta erről beszélünk, hogy a kéményseprő, ha takarítani akarja a cső a csőbent… miért abszurd? Ez műszaki kérdés és nem jogi. Beszéljünk az égéstermék elvezetőkről, mindenkinek igaza van a saját szabálya szerint. Ha megnézzük a kéményseprő törvényt, az alapján, ami kijön gáz, gőz, azt neki vizsgálnia kell. A másik, hogy gázkészüléket akar minősíteni. Legyártja a gyár a gázkészüléket, azt mondja pld., hogy amennyiben nem C6, szereld össze, helyezze üzembe a gyártó által feljogosító üzemeltető. Közben a kéményseprő, mintha mindenre fel lenne jogosítva.

A gázszolgáltatóknál nagyon fontos probléma a kémények. Fontos, hogy a tervező jó tervet készítsen. Az én terveimnél egy oldal szól arról, hogy az adott részleteket miért nem kell a kéményseprőnek vizsgálnia. Hát ezek után a tervellenőr se írja oda, hogy kéményseprő papír kell, és improvizálnak a területgazdák is. Valamelyik LPH-t kér, valamelyik szabványos felülvizsgálatot. A szolgáltatók terheit csökkenteni kellene azért, mert teljesen mások már pld. a gázkészülékek. Olyan gondolatok merültek fel a fogyasztói elzáró utáni szakasszal kapcsolatban – nincs még erről hivatalos állásfoglalás a szolgáltatók részéről –, hogy vonuljanak ki a fogyasztói főelzáró utáni szakaszról. A főelzáró ott van a telekhatár környékén, a főcsap pedig az óra előtt van. A tervező és kivitelező feladata és felelőssége legyen nagykorú, próbálja megcsinálni. Honnan tudjuk azt, hogy melyik gázkészüléknél van égéstermék-elvezetés és melyiknél nincs? Pld. az E.ON táblázata. Itt le vannak írva, hogy milyen típusú készülékeknél égéstermék elvezető van vagy nincs. A gázipari szakma nem azt mondja globálisan, hogy nem kell kéményseprő munka, hanem azt mondja, ha egy készülék egységes, együtt építették a kivezetővel, oda nem kell kéményseprő, nem is nyúlhat hozzá, és van olyan pld. a C6, a nyílt égésterű, ahol kell a kéményseprő, de a gázkészülékhez nem nyúlhat hozzá. Hogy készül el egy gázkészülék? Leírja az EU-rendelet. Megcsinálja a gyártó az EU-tanúsítását, az LK-tanúsítását, hivatkozik az előző rendeletre, majd csinál egy típusvizsgálati tanúsítványt, majd megmondja, hogy a készülék milyen elvezetővel szerelhető és ezt ráírja. Ide fel vannak sorolva, hogy lehet szerelni. Innen tudja a szerelő, hogy lehet azt a készüléket feltenni és melyik kivezetőnél kell kéményseprő és melyikhez csatlakozik égéstermék elvezető. Azt az SZMSZ képből tudja megtalálni, ami az SZMSZ 17/2019-es szabványra hivatkozik, ahol fel van rajzolva a készülék. A kéményseprők nagyon sokszor a nyugalom érdeképen kéménypapírt kérnek a katasztrófavédelem miatt. Van egy kompromisszumos javaslat, ami alapján 2 dologban lehetne előre lépni. Egyik az, hogy azt mondja a kéményseprő jogszabály, ahogy akkor nem jó az a berendezés, ha nincs műszaki vizsgálata. Az az én javaslatom, hogy ezt ne fogadjuk el, ez egy másfél héttel ezelőtti dolog. Ez a következő hónapban megváltozik. Amikor kijön a kéményseprő bármilyen okból a helyszínre akkor, ha nincs elvezető akkor legyen elfogadható további vizsgálat nélkül, tehát ha készülék együtt tanúsított készülék, nem vizsgálhatja. Akkor legyen ez a jogszabály szerinti műszaki vizsgálat. Ott a helyszínen mik képződhetnek: készülékcsere bizonylat, műszaki jegyzőkönyv, beüzemelési jegyzőkönyv. Ha nincs ilyen, mivel nem tudja megállapítani az égéstermék-elvezetés létét, státuszát, ezért elkezdi a saját háborúját vívni. Nekünk is érdekünk, hogy egy gázkészülék beüzemelése vagy csere mindig a jogszabály alapján készüljön. Szakember csinálja, bizonylat legyen ott. Mi sem támogathatjuk a fusi szereléseket, és mivel senki nem ellenőrzi utólag, hogy az a készülék, hogy és miképpen került oda, ezért a kéményseprőnek ez a feladata elmaradhatatlan. Megkérdezi, hogy van-e valamilyen papír. Nagyon sok regisztrációs feladatuk van. Kapjon információt arról, hogy hogy történt a készülékcsere és kapjon méltányos díjazást. Dughassa bele a műszerét az arra szolgáló csonkba a megfelelő felkészültséggel és javasolja a karbantartást.

Ki szerelhet égéstermék-elvezetőt? Aki a gáztörvény alá tartozik. A 2017-es NGM rendelet, úgynevezett fényképes gázszerelő rendelet, korrektül és egyértelműen elmondja, hogy ki szerelhet gázvezetéket, gázkészüléket és a hozzá tartozókat. Mégis van egy rendelet, hogy el kell végezni ezt a tanfolyamot és aki elvégezte, az nyúlhat hozzá az égéstermét elvezetőhöz. Ez abszurdum! A gáztörvény nem hatalmazta fel azokat, akik ezt a rendeletet létrehozták. OTÉK, a területrendezési rendelet, ami az égéstermékekről szól és olyan gumidolgok vannak benne, szikrával, füsttel, ne veszélyeztesse a környezetét stb. Nyilvánvaló, el is fogadjuk. Az OTÉK és a GMBSZ párhuzamosan szabályoz. A GMBSZ egy műszaki tartalmú jogszabály. Ezeket a gázkészülékek elhelyezését korrektül szabályozza. És az OTÉK pedig ugyanezt még egyszer szabályozza, csak ellenkezőleg.

Hozzászólások

Gyurkovics Zoltán elnök MMK Épületgépészeti Tagozat: Először is üdvözölni szeretném a megjelenteket, a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata nevében. És mindjárt csatlakozom Sándor előadásához, mert köztudott – legalábbis mi tudjuk – hogy együtt dolgozunk egy olyan munkabizottságban, amely azoknak a problémáknak a feloldásában igyekszik tenni, amelyről nagyon szemléletesen beszélt Sándor. A gázipari szabályok frissítettek, naprakészek, de ugyanez nem mondható a kéményseprőipari tevékenység rendeleti hátteréről. A kéményseprőiparral az a probléma, hogy az identitásuk az a szolgáltatás, a hatósági munka és a vállalkozás háromszögében lebeg. Ebben igazából nem tudják helyre tenni magukat, és ezért is probléma, hogy a jogszabályok náluk nincsenek rendbe téve. Sándor felemlített példákat arra, hogy hol vannak kettős szabályozások. Nem tudjuk pl. azt elérni, hogy legalább azokat a fogalmakat használják, amelyek a gázipari szakterület tökéletesen kidolgozott, és közkinccsé tette, és használni lehet a gázipari berendezések kapcsán. A csatlakozó pontoknál – gázkészülék és füstgáz elvezetés – még az elnevezések sem pontosan ugyanazok. Ezt nem tudjuk elérni, a jogszabályok változtatására mindenképpen szükség lesz. Érdekes felidézni, hogy 2017-ben a Magyar Mérnök Kamara kötött egy együttműködési megállapodási szerződést – Nagy Gyula elnöksége idején történt – a BM-OKF-fel. Egyik pontja éppen a jogszabályi háttér közös munkával történő kidolgozásáról szól. és Ezt az élő megállapodást kihasználva mi egy évvel ezelőtt kezdtünk egy egyeztető tárgyalás-sorozatot. Már az indulás nem sok jóval kecsegtetett, amikor a dandártábornok asszony azt kérte: úgy gondolkodjunk, hogy alapvető jogszabály-módosításra nincsen lehetőség! Előrehaladásról nem nagyon tudnánk beszámolni! Mi még ehhez is próbáltunk alkalmazkodni az időközben áterőszakolt KiMI (Kéményseprőipari Műszaki Irányelvek) kapcsán. Próbáltunk egy olyan köztes megoldást ajánlani, hogy elfogadjuk, nem vitatjuk, adunk egy 1 éves beválási időszakot, nem mentek ebbe sem bele.

Nemrég volt a KÉOSZ-nak konferenciája, és nekem adták meg azt a lehetőséget, hogy a zárógondolatot elmondjam. Optimizmust sugallva arról beszéltem, hogy a konferencia során szerzett tapasztalataim alapján talán mégis lehetne megállapodásra jutni. A kéményseprők, a kéménygyártók segítségével volt ugyanis egy pozitív hangvételűkerekasztal beszélgetés. Ennyit szerettem volna kiegészítésképpen elmondani. Sándor az oszlopa ennek a munkabizottságnak. Nagy segítség ez a közös munkánkban! Köszönöm a figyelmet!

Netoleczky Károly a Kéményjobbítók Országos Szövetségének elnöke: Annyit tennék csak hozzá, hogy Sanyi nagyon jól összefoglalta a dolgot, és valóban ez történik évtizedek óta, próbálunk kompromisszumot kötni a két társaság között, hiszen ez is az egyik fontos feladatunk. Nem sok eredménnyel, azt kell, hogy mondjam. Én úgy fogalmazok, hogy generációváltás szükségeltetik hozzá. Kíváncsi vagyok, hogy ha új szakbizottság lesz. A Blazsovszky Lacival nagyon sok vitát folytattam. A jogszabály-változtatásokhoz és hogy egységes jogszabályok legyenek, ahhoz az kellene, hogy a jelenlegi szabályozásokat gondozzuk. Minimum 4 db minisztérium illetékes valamilyen módon a gázellátás szabályozásában. A fogalmak sem egységesek. Sanyi talán emlékszik rá, hogy kinek az alapító ülésén én azzal kezdtem az előadásomat, hogy mielőtt bármilyen érdemi munkába kezdünk azelőtt a fogalomtár egységesítését végezzük el. Ez a mai napig nem történt meg, tudomásom szerint. Fontos lenne, hogy a négy minisztérium üljön le egyeztetni. Minden évben min. egyszer, de néha kétszer is van a katasztrófavédelem szervezésében leülnek a minisztériumi államtitkárok vagy a helyetteseik. Minden alkalommal, most már évek óta felvetem ezt a problémát, ahogy itt most elmondtam, és ott mosolyogva bólogatnak. Ezt tudjuk mit jelent. Kicsit pesszimista a dolog, lehet, hogy változás lesz, ősz előtt viszont nem nagyon hiszem. Köszönöm szépen! Csak a tisztánlátás miatt szerettem volna elmondani.

Szabó Imre: Egy helyzetről szeretnék beszélni. Kéményseprők egyik területe a Bács-Kiskun megye. Újabban előfordulnak sorozatban, hogy Kecskemétről kimegy egy katasztrófavédelemtől egy százados. Szinte azonnal lehet megoldást elérni olyan esetekben, ahol nem egészen szabályosan történtek meg a kéményátadások. A szélsőséges esetek többször is, ez a századosasszony azt mondta, hogy hiába mutatják neki a kéményseprői szakvéleményt, őhozzá ez nem érkezett be, így nem foglalkozik vele. Oldják meg bizonyos határidőn belül és ez elég rövid, pár hetes, hónapos a határidő, különben… Segíteni fog a bizottsági tárgyaláson. Nem tudom, hogy máshol fordult-e elő ilyen eset. Ez körülbelül féléve hallottam ezekről többször is.

Határozat: A közgyűlés látható többséggel, ellenszavazat nélkül elfogadta.

2. Biró Gábor a Gyártói és Márkaképviselői Tagozat elnöke:

az előadás pdf-ben megtekinthető itt

A 2023-as tevékenységem fő célkitűzése volt a gyártók és márkaképviselők termékeinek dokumentálására vonatkozó problémák csökkentése. Ezeket az épületekbe beépítendő termékeket építési termékeknek nevezzük. Kormányrendelet írja elő a szükséges dokumentálási folyamatot ezek betervezéséhez, beépítéséhez és forgalmazásához. Ez a megfelelőségértékelés, ami egy kétlépcsős eljárás. Először a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiállított higiéniai engedélyt kell megszerezni, majd a Nemzeti Műszaki Értékelés után a Teljesítmény Állandósági Tanúsítványt kell kiállítani. Ez az építési termékek jogszabály által előírt dokumentálása, amit sajnos sok esetben a gyártók és kereskedők egy része nem végez el. Főleg az ivóvízzel érintkező termékekre kellene az előírásokat betartani, – amelyek az épületgépészet esetében a termékek 80%-a.

Tavaly meghívtuk a Nemzeti Népegészségi Központ Környezetegészségügyi Laboratórium vezetőjét a tagozat éves gyűlésére, amelyen részletes előadást tartott. Aki ott volt, az megkapta azokat az információkat az előadás alatt, amik segíthetnek abban, hogy a későbbiekben könnyebben tudja megszerezni a higiéniai engedélyt. Elmondta azt is, hogy az épületgépész megrendelők sokat panaszkodnak az intézet munkájára, de az intézet munkatársainak is vannak negatív tapasztalatai az épületgépész márkaképviselők hozzáállásával. Sajnos sokszor félreértések, kommunikációs problémák akadályozzák a hatékony együttműködést.

A kormány az ÉMI-t jelölte ki az ivóvízzel érintkező építési termékek megfelelőségértékelési folyamata második lépésének elvégzésére. Az épületgépész cégek jelentős része elégedetlen volt az intézet munkájával. Online felmérést végeztettünk velük, összegyűjtöttük a problémákat és jobbító javaslatokat dolgoztunk ki. 2022-ben a MÉGSZ és az Együttműködési Fórum képviselői együttesen tárgyaltak az ÉMI-vel arról, hogy az előírások szerinti megfelelőségértékelés és teljesítmény tanúsítási dokumentáció könnyebben és olcsóbban elérhető legyen a cégeknek. A tárgyalás végén ÉMI képviselői mondták, hogy értik a problémákat és ők is bizonyos fokig tudnak róluk. Egyeztetnek egymás között az intézményen belül, és utána folytatjuk a tárgyalást. Azóta ebben a témában velünk semmilyen egyeztetés nem volt, sőt amikor találkoztunk az ÉMI képviselőivel a különböző fórumokon, jeleztük, hogy várunk egy visszajelzést és szeretnénk folytatni a tárgyalást, amit korábban megígértek, helyeseltek, de semmi nem lett belőle. Egy idő után látható volt, hogy ez zsákutca, ezért azt terveztem, hogy próbáljuk meg az ÉMI-vel közösen megoldani a javaslataink azon pontjait, amik az ÉMI-nek is és az épületgépész társadalomnak is egyaránt nehézséget okoz.

Az egyik ilyen probléma 2019 óta fennállt. Az ITM (abban az időben az ÉMI tulajdonosa) egyik államtitkára egy levelet írt az egyik szövetségnek, amiben az áll, hogy az ÉMI nem jogosult az általa egyébként 2015 óta végzett megfelelőségértékelési tevékenységre. Ez zavarta az egyenlő versenyfeltételeket, mert egyes cégek megrendelték a megfelelőségértékelést az ÉMI-nél, mások meg nem, a levélre hivatkozva. Az ÉMI-s kollégával megírtuk a levelet, a szövetségek képviselői aláírták, de az ÉMI vezérigazgatónője nem. Ezután ÉMI aláírás nélkül küldtük el a miniszternek, hogy egy módosító nyilatkozatot adjon ki, de sem válasz nem érkezett, sem rendelet módosítás nem jelent meg.

Terveztük, hogy a MÉGSZ tagozat cégei számára workshopot rendezünk az ÉMI-nél, hogy a megrendelők közelebbről megismerhessék a megfelelőségértékelési eljárást. Így csökkenhetnek a félreértések, a kommunikációs problémák, hatékonyabb lesz az együttműködés stb. Ezt az ötletet is felkarolta az ÉMI és 2024-ben kerül megrendezésre.

Részt vettem az év során szakági rendeletek véleményezésében a MÉASZ elnökségi tagjaként.

Egyrészt a Magyar Építészetről szóló törvény épületgépészetet érintő pontjait véleményeztünk és fogalmaztunk meg javaslatokat.

Másrészt a 2011-ben megjelent EU-s CPR rendelet, átdolgozásában vettünk részt, ami már mindenki szerint elavult az elmúlt évek során. Ezt az egész EU-ban együttesen kellett véleményezni, javítani, a javításokat javítani…stb. Az év vége felé a feladat végrehajtásában résztvevők nagy része úgy vélte, hogy a munka még hosszú ideig el fog tartani. Valamennyiünket meglepetésként ért a hír, hogy október végén az EU bizottsága befejezettnek minősítette és elfogadta a módosítás akkori verzióját. A rendelet már csak arra vár, hogy 1-2 európai fórum elfogadja, utána kihirdetik és kezdődik az alkalmazása.

Mindkét feladat nagyon pörgős, hektikus munka volt, sokáig semmi, aztán 1-2 nap állt rendelkezésre a szövegek átolvasására, a javaslatok kidolgozására, majd a szövetség tagjai közötti konzultációra.

Bízom benne, hogy 2024-ben elsősorban az ÉMI-vel való együttműködést nagyobb hatékonysággal tudjuk folytatni. Szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon hasznos az, hogy a MÉGSZ, a MÉASZ és az Együttműködési Fórum közösen lép fel fontos ügyekben. Azok, akik kormányzati szinten az építőiparral foglalkoznak, jelenleg többségükben nem a helyén kezelik sem az épületgépészeti, sem az épület elektromossági tevékenységet. A 2022-es, mindeddig legutolsó hivatalos KSH adat szerint az építőipar részaránya az ország GDP-jében 6,5%. Azt senki nem méri és tudja, hogy az építőiparon belül az épületgépészet részaránya mekkora. Jó lenne elérni, hogy azok, akiknek a kormányzatban, a szaktárcánál feladatuk az ország gazdasági helyzetének, az építőiparnak a nyilvántartása és fejlesztése, az épületgépészet teljesítményét az építőipartól külön vegyék figyelembe, hogy számukra is látható legyen annak mértéke pl. a GDP-ben. Köszönöm a figyelmet!

Határozat: közgyűlés elfogadta Biró Gábor beszámolóját.

3. Bozsó Béla ügyvezető:

A szünet előtti utolsó napirendet én zárom, az érdekvédelmen túli tevékenységekről vázlatosan szeretnék beszámolni. Remélem, hogy amiről beszélek, annak a többsége számotokra ismert dolog lesz. A MÉGSZ tevékenységeinek vannak csoportjai: rendezvények, oktatások, médiumok, érdekvédelmi stb., ezek mentén fogok haladni.

A rendezvényeinkkel kapcsolatban. Ezek szakmai ismeretterjesztő rendezvények alapvetően a pártoló tagokkal folytatott együttműködés keretében. Van 7 szakmai napunk a Lurdy Házban. Ezeknek a szakmai napoknak a két legfontosabb szervezője Kárpáti Zoltán és Sőbér Lívia. A szakmai napokon kívül 2 vagy 3 turnét szoktunk szervezni, amikor elmegyünk a régióközpontokba. Ennek is nagyon hasonló a tartalma a szakmai napos tartalmakhoz. Van egy sportrendezvényünk, a horgászverseny, ami már nagyon hosszú múltra tekint vissza. Évek óta Székesfehérváron szervezi Antal István és Fehér János, akiknek ezúttal is köszönjük. Nagyon sokat jönnek a horgászversenyre, ha jó az idő, jó a hangulat, igazi szakmaközösségi rendezvény. Az ismertetett rendezvényeinken a legtöbbet Sőbér Lívia és Kárpáti Zoltán dolgozik. Aztán van egy speciálisabb dolog, az Országos Magyar Épületgépész Napok rendezvénysorozat megszervezésében és az Épületgépész Bálnak a megszervezésében is elég nagy energiával részt veszünk. A rendezvényekről talán röviden ennyit. Persze van egy fontos belső rendezvény, ahol jelenleg is vagyunk, ez a közgyűlés és kísérőprogramjai – néha a MÉGSZ-tagok találkozójának hívom –, ez a mi külön, belső rendezvényünk.

Az oktatási területen egyetlen egy témában vagyunk érdekeltek az arcképes gázszerelői igazolvány meghosszabbító képzésben. Ezt nem egyedül végezzük, hanem a Tinktúra Bt.-vel. Ennek a bt.-nek van oktatási joga erre a képzésre. Elég nehéz egy ilyen oktatási képzésre való jogot megszerezni, így mi le is mondtunk róla. Nem volt humán erőforrásunk, inkább egy partnerrel összefogtunk. Edit végrehajtja az adminisztrációt, a kommunikációt és a marketinget lebonyolítjuk, és akkor a Tinktúra Bt.-vel a tanfolyam eredményét megfelezzük. Ez egy viszonylag kedvező felállás ebben a formában, egyébként Pletser Emil az állandó oktatónk, akivel nagyon sokan elégedettek.

A médiumainkkal biztos találkoztok, főleg, ha az e-mail címetek működik, illetve valamilyen oknál fogva nem lett kikapcsolva a rendszerünkben. Az Épületgépész a zászlóshajónk, 2 nagyon fontos ember van ennél a lapnál dr. Vajda József szakszerkesztő, aki itt van a körünkben. Én azt gondolom, hogy egyedülálló dolgot hajtott végre a szaklap piacon az elmúlt 8-10 évben. Olyan mennyiségű új szerzőt talált meg és motivált arra, hogy cikket írjanak, amivel én nem találkoztam korábban. Ahhoz képest, ha most összeadnánk, az elmúlt 10 évben mennyi mindenki írt a lapba úgy, hogy a Jóska találta meg őket és motiválta őket, egészen magas szám jönne ki. Ez egy nagyon üdítő karaktere vagy színfoltja a lapnak. A másik nagyon fontos ebben, megint csak a Kárpáti Zoltán, aki a hirdetőket, a PR cikkeket behozza az újságba és ezáltal kitartóan nyereséges is, amellett, hogy értékes, ismeretterjesztést folytatunk.

Egy fontos honlapunk, a magyarepuletgepeszek.hu, ez a megsz.hu-nak az utóda. A megsz.hu-t nem szüntettük meg, hanem nyugdíjaztuk és ez a korszerűsített, látványosabb honlapon lehet a szövetséggel kapcsolatos alapinformációkat elérni. Tehát ez a magyarepuletgepeszek.hu.

Szintén tavaly került korszerűsítésre az epuletgepesz.hu. Ez egy híroldal, eléggé rétegzett tartalmilag, mert híreket, videókat, szakcikkeket is tartalmaz és mindenféle egyéb információt még. Nagyon fontos segítség az epuletgepesz.hu-nak a MÉGSZ-hírlevél, amely már nem kéthetente, hanem hetente jelenik meg, és a MÉGSZ-hírlevélnek az első három híre ott legfelül az az epuletgepesz.hu-ra mutat. Szintén segítség nem csak itt a médiumkörben, hanem a rendezvényeink beharangozásával, hogy van egy saját Facebook oldalunk. 5.200 követőnk van.

Van még egy nagyon lényeges médiumunk, a Youtube-n is van MÉGSZ-oldal. Az összes szakmai napnak a videója felkerül a Youtube-ra. Ott megnézhetitek a népszerűbb szakmai napoknak a videóit, 1000–1500 ember is megnyitja, amit nagyon szép számnak gondolunk. Amit csak ti kaptok meg és a Gázközösség tagjai, az a Csőposta. A statisztikákból azt látjuk, hogy a tagok 30-40%-a nyitja ki a Csőpostát. És aztán vannak mindenféle más kisebb oldalaink, honlapjaink, pld. a tagtoborzásra egy külön honlap van, ez a tagbelepes.megsz.hu például, de van a budapesti gáztervezőknek, gázszerelőknek a budapestgaz.hu. És van egy elavulófélben lévő szaknévsorunk, amit vagy lecserélünk, vagy fel fogunk újítani, az az energiapartner.hu.

Még az érdekvédelemre röviden visszatérnék, talán a leglazább érdekvédelmi kapcsolatunk az ÉVOSZ-szal van, amelynek az elnökségi üléseire és közgyűléseire meghívót kapunk. Oda tanácskozási joggal elmegyünk, de igazából ott nem vagyunk benne az események fősodrában inkább együttműködő partner vagyunk. Itt lehetne ezt a dolgot fejleszteni, de évek óta ebben a viszonyban, szolid aktivitásban vagyunk. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség, vagyis a MÉÁSZ esetében még egy dolgot meg szeretnék említeni, hogy amikor beléptünk oda, akkor egyrészt a gyártói képviselet erősítése volt a célunk. A másik szempontunk az volt, hogy az építőipari konjunktúrának a szorgalmazását is támogatjuk. A MÉÁSZ-ban nagyon jó szakmai anyagok készülnek minisztériumok felé, amik azt kezdeményezik, hogy az építőiparban hol lehet tenni többet és jobbat dolgozni, hol lehetne fejleszteni az építőipar teljesítményét és ezekben a munkákban, törekvésekben ott van a MÉGSZ tagdíja is és a MÉGSZ szakmai hozzájárulása is Biró Gáboron keresztül. Ez is egy fontos részlete a munkánknak.

A harmadik legfontosabb együttműködési keret az a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum. A legnagyobb, a legátfogóbb szakmai, érdekvédelmi kezdeményezéseinket az Egyeztető Fórum támogatásával próbáljuk sikerre vinni. Értelemszerűen a gáziparit már nem visszük oda be, mert a szakbizottságban ez szépen működik. Ha nincs erre hivatalos fórum, szakmai kapcsolataink a kormány felé, akkor az Egyeztető Fórum tűnik a leghatékonyabb keretnek. Például tavaly az építészeti törvény tartalmát az Egyeztető Fórum keretében próbáltuk befolyásolni, az Egyeztető Fórum ügyvezető elnöke, Nagy Gyula még az államtitkári szintig is eljutott és több alkalommal is végzett tárgyalásokat ezen a szinten. Az eredményéről nem tudok sok jót elmondani. Lehet önmagában ezt nagyra értékelni, hogy eljutottunk ilyen belső körökbe, de az eredmény mégis csak szomorúvá tett bennünket.

Szintén szomorúvá tesz, hogy ez a 34/2024-es rendelet, ami a kéményépítő tanfolyamot kötelezően előírta a gázszerelőknek. Ennek a megfúrására is az Egyeztető Fórumom keresztül tettünk kísérletet, más egyesületekkel. Például a Gázközösséggel is egyidőben, sőt a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatával, talán még a Gáz- és Olajipari Tagozatával is volt egy nyomulás és ennek se lett az az eredménye, hogy a rendeletet módosították volna, hanem jött ez a bizonyos levél, amit több alkalommal az epuletgepesz.hu-ra is feltettünk, ami egy értelmező levél, ami azért valamennyire támogatta azt a gondolatot, hogy a gázszerelőket hagyják békén ezzel a kéményépítő tanfolyammal, de mégiscsak egy vélemény volt tulajdonképpen. Egy értelmezési kísérlet.

Az Egyeztető Fórumon belül, valóban a Biró Gábor említette, ezt már csak röviden megerősítem, hogy az Egyeztető Fórumtól támogatást kapunk az ÉMI-vel folytatott párbeszédben. Ami nagyon fontos, hogy tavaly elkezdtük és idén folytatjuk, és erről Jakus István is a napirendet javasolta ezzel kapcsolatban, hogy a szakképzés helyzetéről legyen egy feltárás, legyen egy dolgozat, ami szakszerűen és teljesen feltárja az épületgépészeti szakképzés problémáját és alapvető javaslatokat tegyen erre és aztán ezzel a tanulmánnyal, javaslatokkal bizony meg kell keresni a Kereskedelmi Kamarát, az ÉVOSZ-t és az illetékes minisztériumot. Ezt a gondolatsort, vagy problémasort és javaslatsort aztán majd menedzselni is kell. Ez közel van már ahhoz, hogy a végleges formáját elnyerje. És aztán az Egyeztető Fórum folytatja a szakma problémájának az évenkénti felmérését. Szoktuk közölni az Épületgépészben is, hogy mi a legnagyobb problémája az épületgépész szakmának évek óta. Kevés szakmunkás és a hiányos képzettségű szakmunkások. Ez a kettő az első három helyen ott szerepel minden évben. Ezért is kell a szakképzéssel foglalkozni.

És ez most már egy 2024-es információ az Egyeztető Fórumban végzett munkáról. Az Otthonteremtési pályázatnak hétfőn zárul le a társadalmi véleményezés és szakértői tanulmányt készíttettünk az Egyeztető Fórum keretében az utolsó simításokat végezzük el rajta és az épületgépészeti szempontokat beküldjük a pályázatot működtető minisztériumnak. És aztán amikor kiírják a hivatalos pályázatot, megvizsgáljuk azt, hogy mi került be a mi javaslatainkból oda.

Néhány apró információ zárásképpen. A megyei képviselőknek több mint a felét az elmúlt időszakban sikerült megválasztani, ugyan a megyei elnökök helyett az elnökség által kinevezett megyei képviselők fognak most már területi hálózatot alkotni, de a megyei tagokkal konzultálunk a kinevezésükről, véleményezhetik, hogy mi a véleményük a jelöltekről. Ez 10-12 helyen szép sikerrel lement és folytatom ezt a kommunikációt, hogy a többi megyében is megtaláljuk.

Van még egy kicsi, de értékes tevékenységünk, hogy a személyi jövedelemadó 1%-át, amit befolyik hozzánk azt megduplázzuk és utána szakképző iskoláknak, alapvető hiányosságok pótlására felajánljuk. Ez talán már az 5. vagy 6. évben csináljuk, idén a tavalyi adományt, a 660.000 Ft lett a kiegészítéssel együtt. A tavalyi adomány az elnökség a szegedi Móra Szakközépiskolának ajánlotta fel.

A taglétszámról kell utoljára szólnom. Tavalyhoz képest kettővel növekedett a taglétszámunk, ami egy stagnálásszerű állapot. 428 tagja van a MÉGSZ-nek a pártoló tagokkal együtt, a tagjelöltek ezen kívül vannak. Tavaly 47-en voltak tagjelöltek. Ezek a tagjelöltek eldönthetik, hogy idén taggá válnak-e, ill. az elnökség is dönthet róla, hogy lehetnek-e tagok. Kb. ezeknek az embereknek a fele belép a MÉGSZ-be.

Hozzászólások

Nagy Gyula ügyvezető elnök, Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum: Az építési törvényben számtalan olyan kitétel készült, amik az építési vállalkozók tevékenységét elég érzékenyen érintette vagy érintette volna. Ilyen volt a felelős műszaki vezető kérdése is. Ebben a minisztériumi személyes egyeztetéssel sikerült olyan álláspontot kialakítani, ami módosította az eredeti elképzelést, ami az volt, hogy minden építőipari vállalkozásnak saját alkalmazotti felelős műszaki vezetőjének kellett volna, hogy legyen. Ez, főleg a kisebb létszámú vállalkozásokat elég kellemetlenül érintette volna, de ennek van egy technikai akadálya. Személy szerint is tisztában voltam és vagyok azzal, hogy hány felelős műszaki vezető jogosultság van. Ez kb. a vállalkozások számát és a jogosultsággal rendelkezők számát összevetve 1 embernek kb. 15 vállalkozásban kellett volna alkalmazottnak lenni. Ezt belátták, hogy ez így nem jó. Hivatkoztak mindenféle minőségre, felelősségekre, de ez megváltozott azzal, hogy elegendő a szerződés is, nem kell alkalmazottnak lenni. Szerintem ez fontos a szakmai életünkben. Ebben valamennyire eredményt tudtunk elérni, a többiben nem igazán. Ezzel együtt kell élnünk, ill. próbáljuk meg azokat a kiskapukat megtalálni, amelyekkel sok esetben értelmetlen szabályozásokat valahogy kezelni lehessen. Köszönöm szépen, ezzel szerettem volna csak kiegészíteni.

Határozat: A közgyűlés elfogadta Bozsó Béla ügyvezető tevékenységi beszámolóját.

A 2023. év pénzügyi beszámolói és a FB jelentése

A MÉGSZ 2023. évi pénzügyi beszámolója

A Magyar Épületgépészetért Kft. 2023. évi pénzügyi beszámolója

Fehér János, a Felügyelő Bizottság elnökének beszámolója

Bozsó Béla: Köszönjük szépen! A Felügyelő Bizottság vizsgálati munkájának kiegészítésére vagy támogatására évek óta készül a független könyvvizsgáló jelentés. Kolbert Imre független könyvvizsgáló. Az érdemi véleménye 4 sor, maga a dokumentum 3 és fél oldalas, de ott technikai leírás van arról, hogy hogyan végzi a munkáját. Következőt írta: „Elvégeztem a Magyar Épületgépészek Szövetsége, cégjegyzékszám 02-02-000516 („a MÉGSZ”) 2023. évi egyszerűsített éves beszámolójának könyvvizsgálatát, amely egyszerűsített éves beszámoló a 2023. december 31-i fordulónapra készített mérlegből – melyben az eszközök és források egyező végösszege 33 703 E Ft, az adózott eredmény 6 000 E Ft nyereség -, és az ugyanezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó eredménykimutatásból, valamint a számviteli politika jelentős elemeinek összefoglalását is tartalmazó kiegészítő mellékletből áll. Véleményem szerint a mellékelt egyszerűsített éves beszámoló megbízható és valós képet ad a MÉGSZ 2023. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről a Magyarországon hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összhangban.

Könyvvizsgálói jelentés 2023 – MÉGSZ

Bozsó Béla: Van-e kérdés a Felügyelő Bizottsághoz?

Kormos László: Nekem lenne 2 kiegészítő kérdésem. Elhangzott a könyvelés….., két szó volt arról, hogy a vezetőség dolgozik, arról esetleg lehetne bővebben tudni, hogy mikor történtek, hány vezetőségi ülés volt, mik voltak a főbb témák, merre halad az egyesület, a szövetség egész pontosan. Tehát, hogy mikor vannak és hogyan működnek, egy kicsit bővebben ezekről.

Golyán László: Teljesen jó a kérdés, de válasszuk ketté. A technikai kérdések, amit említettél, hogy mikor, miről szólt, azt Béla rendezi. A másik pedig, hogy hogyan azt meg a végén a részemről hangzik el.

Bozsó Béla: Az elnökség jellemzően évente kétszer tart tanácskozást, két tanácskozás között e-mailekben is nagyon gyakori a kommunikáció, kisebb véleményeket, döntéseket kör-emailekben fogalmaz meg az elnökség. És amiről az elnökség tárgyal, az a tevékenységi beszámolóm. Ott az elnökség minden évben jóváhagyja ezt a munkatervet, amiről beszámoltam. Az összes médiumot, az összes oktatást, a rendezvényt, költségvetést, ezt év elején vagy előző év végén. Ezt a tervet jóváhagyják, következő év végén vagy év elején ezt értékelik. Rendszeres az érdekvédelmi munkával kapcsolatos beszélgetés, beszámoló, vita. Újra és újra Murányi Sándor muníciót vagy jóváhagyásokat kap az elnökségtől. Az Egyeztető Fórum felé közvetített témákról is az elnökség dönt vagy elnökségi ülésen, vagy év közben a kör-emailekben. Az a vélemény alakul ki, hogy igen, ez egy aktuális érdekvédelmi probléma, és akkor az Egyeztető Fórumnak a segítségével történjenek érdekvédelmi lépések. És még, ami nagyon fontos, a költségvetés, ennek az egésznek keretet, határokat és erőforrásokat ad. Amit látsz, az mögött mindig ott van az elnökség. Ott van az elnökség tervezőmunkája, az elnökség értékelőmunkája, következő évre szóló tervezőmunkája. Talán ez a legszemléletesebb ebben a formában. Az elnökségről ennyit tudok mondani.

Golyán László: Továbbra sem változott az, ami egyébként nem biztos, hogy jó. A költségek tekintetében ez egyfajta működési és ha úgy tetszik védekezési reflexből alakult ki, hogy a bevételeket nem terheli az elnökség személyes kiadásai. Sem részvételi, sem útiköltség, sem egyéb költség. Ilyen tekintetben, ami bérjellegű költség az mind az apparátusnak, ill. a technikai háttér biztosításának a költsége. Felmerült az, hogy nem szerencsés, hogy plátói módon működik a dolog, hogy hitelessé tudjon válni, akkor úgy éreztük, hogy ezt meg kell lépni. E tekintetben is nem elég becsületesnek lenni, hanem annak is kell látszani. Ha nézzük a mérleg struktúráját, én már tehermentesültem ettől, mert továbbra is fenntartom alapmondásként, hogy a Felügyelő Bizottság az egyesület tagjainak a szeme. Ezért én elvből nem folyok bele, kényesen ügyelek arra, hogy ne legyek egy olyan kontroll, hogy majd az elnökkel megbeszéljük. Nekem is érdekem, hogy a Felügyelő Bizottság olyasmit meglásson, szóvá tegyen, ami a Közgyűlés tájékoztatásához szükséges. Teljesen a szélsőséget nézve itt nálunk olyan gondok nem lehetnek, mint tapasztalhattuk több helyen, hogy a törvényesség csorbát szenved. Valaki, valamilyen módon a közös javadalmakat másra fordítja. Ilyesmi nincs. Teljesen jogos ilyen szempontból a kérdésed, hogy optimális-e a felhasználás, a működés rendje megfelelő-e? Amikor elmondom a beszámolómban a végén, ez egyre inkább több kérdést vet fel, hogy mi az optimális. Attól függ, mi a cél. Lehetséges, hogy optimális lenne egy jó gazdálkodási eredmény, de a célunk olyan, hogy invesztálni kell, a ma még nem látható hozadék tekintetében is. Ez egy döntés kérdése is. Megnyugtatónak látom a helyzetet, de hogyha konkrét kérdésed van, akkor nincs titok. Bármit fel lehet tenni, ügyvezető megválaszolja vagy én.

Kormos László: Akkor lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam. Én nem azokkal a számokkal vagyok problémás, vagy mik kerültek oda, mert tudom, hogy egy rendezvényszervezés, annak a lebonyolítása… nem erről van szó. Nekem egy kicsit az a problémám, hogy az újságban is kicsit több szó eshetne az elnökség munkájáról. Ti, mint vezetőség, mit csináltok? Mi a vezetőség célja, merre megyünk tovább? Folyamatában, hogy lássuk, hogy megint összeült a vezetőség, döntött erről, milyen javaslatokat beszéltek meg? Én is figyelemmel kísérem a szakképzési dolgot, mint szenvedő alanya. Vannak az érdeklődésre számot tartó dolgok, ezeket jobban ki kéne domborítani. Inkább én erre gondolok. Tudom, hogy dolgoztok és kevesen. Én magam is elég erőteljesen részt vettem benne, és látszódjon, hogy mit dolgoztok. Menjen ki a köztudatban a tagság felé, hogy március volt, összeültünk, ezeket a témákat beszélte át az elnökség, ezeket tárgyaltuk meg, erre gondoltunk, hogy erre menjen tovább a szekér. A tájékoztatást hiányoltam, illetve kevésnek tartom.

Golyán László: Megértem, amit mondtál és azt javaslom, hogy az elnökségi jegyzőkönyvet, a publikus részét, ami a tevékenységnek a jegyzete, azt megjelentetjük a honlapon, az újságban. Ami fontos kérdés és ez a működésünk rendjében tetten érhető és szándékosan ill. koncepcionálisan alakult így. Igyekeztünk meghonosítani, hogy eldöntjük, hogy mit kell tenni, de arra nekünk, az elnökségnek már nincs energiánk, hogy az effektivitásban a cégünktől, a családunktól vegyük el az időt, az energiát. Evégett kell egy operatív stáb, mely ráadásul koncepcionális is. Bélával éjszakákat beszéltünk, amikor volt még rá idő. De most már nem kell éjszakákat tölteni ezzel, mert működő rendszerek, koncepcionális vezetőségi működés van. Amit kérsz, az egyre inkább az lesz, hogy az elnökség, amiben döntött, milyen távlati stratégiát határozott meg. Közös értelmezések alapjait lefektessük, mit várunk el. Úgy gondolom, hogy a MÉGSZ-nek a tevékenysége, ami az egésznek a kitekintését illeti, egyre inkább átterjed a szakma érdeke szerinti tudásközvetítés megszervezésére, amit szeretnénk tovább vinni az Egyeztető Fórum irányába, ami egy másik lépés lesz, amit majd mondok. És ha ez a dolog valóra válik, akkor azt mondom, hogy igazán megérte. Nem attól erős egy tag, hogy minden helyzetben részt vesz és mutatja magát. Voltunk mi annak idején 120-an, és minden közgyűlésen ott voltunk 120-an, és késhegyre menő viták voltak, mert problémák voltak a személyek választásánál. Akár a működést illetően, hogy egymásnak feszültek az emberek. Azt látom azon túl, hogy a mai magyar viszonyok mellett tudtuk, hogy a magyar emberek voltak kényszer szervezésben, amit nem igazán szeretnek, meg egy kicsit más a gondolkodás, abszolút pozitív. És valójában nem a „csináld már meg te” a mi gondolat alapunk, hanem csináljunk egy rendszert, ami strukturáltan, az optimális energiafelhasználással és energiakihelyezéssel a lehető legjobb eredményt hozza a szervezetnek, ami annyit is jelent, hogy nálunk az a tag, aki annyira rendelkezik identitással, hogy a működés, vagy valamilyen fontos elemét nézve jelent annyit, hogy befizeti a tagdíjat. Mi már tőle nem várunk el egyéb aktivitást. Mert az aktivitását az alaptevékenységében az egzisztencia biztosításával kell neki kifejtenie. Ez egyfajta paradigma, nem váltás, lehetséges, hogy nem minden elemében helyes. De valami konkrét irányt fel kell állítanunk, és egyre inkább ebbe az irányba haladunk.

Határozat: A közgyűlés elfogadta a MÉGSZ egyszerűsített éves pénzügyi beszámolóját.

Határozat: A közgyűlés elfogadta a Magyar Épületgépészetért Kft. egyszerűsített éves pénzügyi beszámolóját.

Határozat: A közgyűlés elfogadta a MÉGSZ Felügyelő Bizottságának beszámolóját.

A tagdíj esetleges módosítása

Bozsó Béla: Az Alapszabály a következőt mondja a tagdíjról: „A tagsági díjat évente az elnökség határozza meg az egyesület előtt álló feladatok tagsági igénye és az egyesület vagyoni viszonyainak figyelembevételével. Az elnökség határozatát a közgyűlés hagyja jóvá. A tagdíj épületgépészeti cégek, szervezetek alkalmazottai, nyugdíjasok, gyermekgondozási segélyen lévők és iskolák esetében a mindenkori tagdíjnak a fele.”

Az elnökségnek az a javaslata, hogy a 2025. évtől kezdődően a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások valamint más szervezetek számára – pld. vannak egyesületek, akik nálunk tagok, meg más szervezetek – a tagdíj legyen 25.000 Ft. Ugyanakkor az elnökség álláspontja, hogy az alkalmazottak, nyugdíjasok, gyermekgondozási segélyen lévők és iskolák tagdíja ne változzon, maradjon a mostani 9.500 Ft. De ha az alapszabály szerint felemeljük a tagdíjat 25.000 Ft-ra, akkor az alkalmazottak, nyugdíjasok, gyermekgondozási segélyen lévők és iskolák tagdíja is felemelkedik 12.500 Ft-ra, a felére. Ez elfogadható vagy nem?

Egy tag kérdezi: Az alapszabályban nincs, hogy a nyugdíjas 50%?

Bozsó Béla: De ez van, hogyha a többség javaslata 25.000, akkor az alkalmazottak, nyugdíjasok, gyermekgondozási segélyen lévők és iskolák tagdíja is emelkedik 12.500-ra, a mostani 9.500-ról. Egyébként körülbelül 15 éve nem volt tagdíj emelve. Azért nem volt, mert azt mondta 15 évvel ezelőtt az elnökség, hogy a szövetség gazdálkodása alapvetően ne a tagdíjakra, hanem az értékes egyéb tevékenységekből származó üzleti tevékenységekre épüljön. Ezért ilyen alacsony a tagdíj.

Másik tag kérdezi: Azt láttam a költségvetésben, már 4 éve vagyok tag és elég felelős gazdálkodásom van…. Szerintem egy jelképes kérdésről beszélünk, azt javaslom, hogy emeljük fel, mert a szervezet megérdemli.

A közgyűlés elfogadta, hogy 2025-től kezdődően a tagdíj 25 000 forint, amihez kapcsolódva egyes tagoknál az alapszabályban meghatározott kedvezmények érvényesek.

Szakképzés-fejlesztési napirend

Jakus István: A felszólalásom inkább kérés. Rácz tanárúrnak ismert a cikke, publikálásra került. Innen kéne elmozdulni. Muszáj elmozdulni, mert ha ebben a helyzetben marad akkor a csőd felé vezet. Természetesen a szakmunkásképzésről beszélünk. A kétkezű emberek képzéséről beszélünk, ami rettentően fontos. Ezek után a kéréseim két irányúak. Egyrészt én arra kérném a MÉGSZ vezetőségét, hogy indítson el egy olyan koncepció kidolgozását, amely valamiféle irányt mutat, hogy hogy kell ebből a kátyúból kikeveredni. Hadd ne kezdjem el mondani, hogy miket kellene végig gondolni, nem is vagyok rá felkészülve, nem is akartam hozzászólni, de fontosnak tartom. Ez az egyik kérés.

A másik az nehéz dió, jelen vannak az Egyeztető Fórum prominens képviselői, hogyha születik egy használható irány, amin érdemes lenne végig menni. Ezen végig kell menni, amiről Nagy Gyula kapcsán és más kapcsán is beszéltünk. Tehát az Egyeztető Fórumnak a célja az lenne, hogy ennek a koncepciónak próbáljunk érvényt szerezni. Nyilván előbb a koncepciót kell megalkotni. Ennyi a kérésem, és köszönöm szépen.

Bozsó Béla: Köszönjük szépen a hozzászólást. Jelen pillanatban a probléma feltárása, a problémák összeírása zajlik, és annak már a vége felé fogunk eljutni. A probléma megoldására javaslatok is születtek, de az még nem teljes. Tehát amit mondasz, hogy koncepció legyen, az egy következő fázis. Ez a problémahalmazra építve lehet egy koncepciót létrehozni. Ezt pontosan ezekkel a kollégákkal, akik többé-kevésbé részt vettek ebben a vitában vagy párbeszédben, ami zajlik kb. fél éve, az ő segítségükkel lesz koncepció és végig kell vinni, be kell menni fél évente, évente az ÉVOSZ-ba, a Magyar Kereskedelmi Kamarába, az Építési Minisztériumba, a másik minisztériumba. És amikor jön egy szakképzési reformhullám, akkor azonnal ott kell lenni stb. A kutatások szerint a szakmunkások területén számbeli és minőségi hiánnyal küzd a szakma. Van-e ezzel kapcsolatban bármilyen vélemény, hozzászólás?

Németh Vilmos bejelentése

Németh Vilmos: Először is köszönöm, hogy itt lehetek és megtehetem a bejelentésemet. Ma töltöm be a 30. évet a szövetségben, a közéletben. De, mint hallottuk több helyen is, eljött az idő a generációváltásra, képviselőváltásra. Én az itt eltöltött 30 évem után, amit nagyon szépnek és jónak látom, nagyon sok barátot szereztem, egy családban éreztem magam, de mint mondtam, az idő múlása meg az egészségi állapotom arra késztet, hogy a szövetségben betöltött szekcióvezetői feladatomat megköszönve átadjam általam ismert fiatalabbnak. Szándékosan nem azt mondom, hogy lemondok, mert nem a munkáról akarok lemondani, mert továbbra is szeretnék dolgozni, segíteni, mint eddig. Amíg a jó Isten nem szólít el. Bárki kereshet ugyanúgy, ahogy eddig, most is nagyon sok kollegának segítek, nem viszem a sírba a szakmai tudásomat. Szeretném még egyszer megköszönni, hogy itt lehettem, együtt lehettem veletek és a bizalmat, hogy itt lehessek veletek amíg az egészségem engedi. Köszönöm szépen! Nem menekülök a munkától, hanem ahogy beszéltük fiatalabbak kellenek, szívesen átadom és segítek. Köszönöm még egyszer, örülök, hogy itt lehetek és szeretnék még sokáig itt lenni. De úgy, mint egyszerű szürke tag. Köszönöm!

Golyán László: Megértettük és köszönjük minden munkádat.

Elnöki záróbeszéd napirend

Golyán László elnök prezentációja pdf-ben

Golyán László: Tisztelt Közgyűlés! A munkánk egy része búvópatak jellegű, nem mindig látszik, amit teszünk, vagy az eredmény. Ezt a hegesztési klaszter példája is mutatja. A klaszteren belül van tanúsítása van a cégemnek, egy bizonyos gyárépítésben mindenféle külföldi konkurensek is indultak – a mi ajánlatunkban viszont benne volt, hogy a hegesztési klaszterben minden szükséges jogosítvánnyal, minősítéssel rendelkezünk. Ennek kapcsán megnyertük ezt a munkát. A munka elnyerése mögött egy szakmai összefogás csendes háttérmunkája húzódik. Nem hangoztatjuk havonta, hogy van a klaszter, de nyilvános, tudható, és be is lehet lépni. Működik. Működnek a projektjeink, a MÉASZ-szal is például. Nálunk van a szakmán belül a legnagyobb gyártói kör, több mint negyven pártoló taggal, amely működésének több eleme is van.

Hogy jutottunk el ide, ahol vagyunk? (a vetítés megfelelő diáit magyarázza) Mindig is éreztük, hogy a szakma nagy gondjainak megoldásához kevesek vagyunk. Láttuk, úgy kell képviselni a szakma gondjait, hogy szélesebb bázis mutassa fel azokat. A működésünk minden fontos kelléke megvan, de a továbblépéshez jó partnerekre van szükség. Nagy viták közepette már 2007-ben írtunk a szakmai szövetségek szövetségének létrehozásáról. Onnan vannak az induló gondolataink. Akkor próbáltuk is ezt kezdeményezni, mert tudtuk, hogy kell, de teljes bizalmatlansággal találkoztunk.

Mi a szakmai célja? Ennek a megfogalmazása is fontos volt, bár nem mindenki látta így. Erről mi dinamikus rendszerben gondolkodtunk. „A szakma egy és egységes rendszerben működik.” Ez volt az egyik triviális alapgondolatunk. Mindenkinek megadtuk volna teret, érdekrendszert, a szakma közti viszonyokat úgy építettük fel, hogy mindenkinek megfelelő súlya legyen, és magának az egésznek is.

Mi a szakma célja? Horizontálisan a létesítés! Tervező-kivitelező-üzemeltető kkv-k: a vevővel ők kerülnek kapcsolatba. A szakoktató például nem, vagy a gyártó sem, ők hátteret adnak. Ebben a rendszerben gondolkodunk.

Mit tudunk a saját eszközeinkkel a magunk érdekében tenni? Működő érdekképviseleti rendszert kell létrehozni: a szakma egyeztetési rendszerét, amihez egymás elfogadása és kölcsönös tisztelete kell.

A cél: eredményes magyar épületgépészet. Ehhez a megoldás a SZER, a szakma egyeztetési rendszere, ez lett a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum, és azon belül pedig tematikus fórumok kellenek. Valós tagságú, valós működésű szakmai szervezetek alkotják a SZER-t, a programjuk a szakma helyzetének valósághű elemzésén alapuljon. Informális szakmai csoportok is tagjai lehetnek, pl. az oktatók. A résztvevők egyenlőek, döntései nyilvánosak, konszenzussal hozza döntéseit – írtuk akkor.

Mit csináljunk? A külső környezet felé kell kapcsolatokat építeni. A szakmai, gazdaságpolitikai érdekmegjelenítés és -érvényesítés esélye miatt nyomtatékra van szükség, a horizontális szereplőknek is van ebben súlya. A részérdekek képviseleti szintjére is szükség van.

A mi hozományunk az együttműködésbe többek között a stabil működésünk, az elvszerűségünk, és az együttműködésre való kitartó, kompromisszumkész törekvés. Elhangzott az alapítás után, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb szakmapolitikai eseménye az Egyeztető Fórum megalakulása volt. Meggyőződésem, hogy a konkrét eredmények ellenére a lehetőségeink maximumát egyelőre messze nem közelítettük meg. A legitimitása jelentős és egyedüli predesztinációval rendelkezik a szakma képviseletére. Kötelessége a felelősséget felvállalni. Külső negatív reakciók nem történtek, nyitottság fogadta a fórum megalakulását, élnünk kell a lehetőségeivel, ki kell alakítani a működési rendszert.

Az ÉVOSZ felé fontos lesz a kapcsolatépítés, a MÉGSZ képviseleti pozícióját átengedjük az Egyeztető Fórumnak, kérjük, hogy a MÉGSZ nevében is lásson el képviseletet, kérném ehhez is a közgyűlés jóváhagyását a szakma érdekében. Az EF mint a szakmai szerveződés legmagasabb szintje, legitim módon segítheti külön-külön és együtt is a szakmai érdekvédelmi tevékenységet, ettől még külön-külön minden szervezet végzi a saját tevékenységeit. Az anyagi feltételek megteremtésére is szükség van, az elnökség már korábban döntött róla, hogy a MÉGSZ a súlyának megfelelően, szinergikusan és lehetőségeihez mérten anyagilag segíti az Egyeztető Fórum működését. Ehhez is kérem a megerősítést.

Bozsó Béla: Van-e hozzászólás? Nincs. Kérem, aki elfogadta az elnöki zárszó tartalmát, a szavazólap feltartásával jelezze.

Határozat: A közgyűlés elfogadta az elhangzott elnöki zárszó tartalmát.

VÉGE