Összefoglaló a Magyar Épületgépészek Szövetsége évi rendes közgyűléséről
2023. 05. 13. Calimbra Hotel, Miskolctapolca
Napirendek:
- Tevékenységi beszámolók az elmúlt év munkájáról
- 2022. év pénzügyi beszámolói a Felügyelő Bizottság jelentése
- 2023-as év tervei
- Meszlényi Zoltán díj átadása
Tevékenységi és érdekvédelmi beszámolók összefoglalója
1. Murányi Sándor alelnök: Mindenki számára ismert lehet, hogy a Magyar Épületgépészek Szövetségét a Gázipari Szakbizottságban én képviselem. Van egy új Kéményseprő Ipari Műszaki Irányelvek Szakbizottság, aminek az a feladata, hogy a kéményseprő iparra vonatkozó szabályokat, főleg műszaki szabályokat hozzon létre. Ebbe belekerült a Magyar Mérnöki Kamara és a MÉGSZ is, itt is én vagyok a szövetség képviselője.
A gáztörvény tartalmazza, hogy a csatlakozóvezeték és a gázfogyasztói vezeték üzemeltetése a felhasználó kötelessége. Háromféle módon lehet hozzányúlni egy gázberendezéshez: az egyszerű készülékcserével, a készülékcserével és a szokásos tervköteles eljárással. A készülékcsere esetén az elkészült gázszerelést a tervező átadás előtt műszaki-biztonsági szempontból köteles ellenőrizni. Tehát készül a munkáról egy terv, és amikor a kivitelező a tervezőnek jelentette, akkor a tervező egy nagyon hasonló eljárással, mint a hagyományos átadás, köteles műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.
Az az igény merült fel a tervezők részéről, hogy ők hozzászoktak az elmúlt időszakban, hogy csak megcsinálták a gáztervet. Volt a kivitelező, volt a szolgáltatónak a tervgazdája, tervfelülvizsgálója, akik mindent megcsináltak, végül a tervező az egész dologról semmit nem tudott, kivéve, amikor a tervmegvalósítás volt. A tervezők elmondták, hogy azt szeretnék, hogy az átadás, átvétel nem csak arra a tervezőre szólna, aki konkrétan a tervet készítette. A szakbizottságnak szilárd álláspontja az, hogy csakis az veheti át, aki konkrétan a tervet készítette. Ez így fair.
Amit még fontos tudnunk, és ezt mindenképp szeretnénk a szabályozásban kihangsúlyozni, hogy mi a fogyasztónak a feladata a saját berendezésével kapcsolatban. Nagyon gyakori kérdés, hogy hány évente kell, kinek kell, kell-e egyáltalán karbantartani. Hát ott van, hogy a fogyasztónak köteles gondoskodnia a rendszeres karbantartásról és javíttatásról. Állami intézményeknél még egyszerűbb a helyzet, mert ott kell lennie egy tűzvédelmi szabályzatnak, amiben rögzíteni kell, hogy az egész rendszert hogyan tartják karban. Ez benne van az utasításaiban, és lehet garanciális feltétele is, és előírhatja például a biztosító társaság is. Megszűnt a kötelező felülvizsgálat a készülékekre a lakóépületeknél, tehát ha valamiféle probléma történik, például tüzes baleset, a vizsgálóknak első kérdése mindig, hogy a karbantartási jegyzőkönyvben megtett-e mindent a fogyasztó annak érdekében, hogy rendben legyen a készülék, és ha nem, azt mondja a biztosító, köszönöm szépen, kicsit leégett, nem volt szerencsém.
A gáztörvényben foglalt tevékenységekben a Magyar Energetikai és Közbiztonsági Hivatal az illetékes. Van ennek a gáztörvénynek egy végrehajtási rendelete, ami leginkább a szolgáltatókra érvényes. Ebben néhány dolgot azért találunk, ami minket is érdekelhet. Ez a törvény definiálja a készülékcsere fogalmát, hogy mikor lehet tervengedélyeztetés nélkül munkát végezni, nyilván itt is készül terv, de nem kell engedélyeztetni, és később kell leadni a dokumentummal együtt, amit a tervező vesz át.
Előfordulhat, hogy egy B-típusú készülék helyére egy B-típusú új készüléket teszünk fel. Elméletileg előfordulhat. Maga a gázipari szabályozás ilyen készülék cseréjét nem tiltja. Ha eltér, B-típusú helyett C-típusút teszünk, akkor a hatályosnak kell megfelelni. Ki végezheti el? 2 órán belül kell bejelenteni. Itt van a mi fő rendeletünk, a 3/2020-as, gyakorlatilag ennek az 1. számú melléklete a GMBSZ. Ezek tartoznak a rendelethez, és nagyon fontos, hogy csatlakozóvezetéket, telephelyvezetéket, berendezést úgy kell felhelyezni, telepíteni, üzemeltetni és karbantartani, hogy az megfeleljen az 1. számú rendeletnek.
El szoktuk mindig a kéményseprő bizottságban mondani, hogy egyértelműen definiált, hogy minek kell megfelelni egy fogyasztóberendezésnek. Van a gázipari-műszaki szakbizottság, aminek a MÉGSZ is tagja, feladata ez. Ez a törvény hozta létre a gázipari-műszaki szakbizottságot, amely a gázipari-műszaki szabályozást tartja karban. Mivel a bizottságnak a tagjai nem mindent tudók, ezért fontos lenne, hogy a szervezetek emberei is támogatnának minket. Mik azok, amik ezekben a rendeletekben rosszak? A szakági, műszaki leírásokat akár minden nap megváltoztathatjuk, az MBSZ-ben egy kicsit nehezebben, de lehet változtatni. Az a kérésem, hogy akinek ötlete van, az írja meg nekem!
Csorba Gergő Vivaco Kft.: A klímával kapcsolatban csak úgy lehet készüléket vásárolni, hogy a klímahatóságnál be kell regisztrálni. Mennyire nyitottak a gyártók arra, hogy úgy lehessen gázkészüléket vásárolni Magyarországon, hogy egyfajta regisztrációhoz, egyfajta szervizhez hozzá van már kötve az a készülék? Mert akkor visszaszorul az illegális készülékek száma.
Golyán László: A túlszabályozottság veszélye felmerülhet, nyilván, ha normálisan kezelt ez az egész alkalmazás, akkor nem lehet ezzel baj. Csak nem szabad, hogy a lendület túlvigyen és a normalitáson túl a szakma tornáztatása legyen belőle, ahelyett, hogy a szakma javára szülessenek a megoldások. Ez csak egy konszolidáló gondolat. Tehát én azt mondom, hogy ha mi ajánlunk valamit, legyen életszerű.
Csorba Gergő: Angliában ez úgy működik, hogy feltesz egy készüléket valaki, lefényképezi, egy online adatbázisba feltölti, gyári számát feltűnteti az adatbázisban, és a gázművek és a gyártó felé elküldi, hogy megtörtént a beüzemelés. Van egy adminisztrációs háttér, azt a három fényképet meg tudja csinálni a szerelő, az adatokat be tudja írni, és kész az adminisztráció. Működik a rendszer.
Golyán László: Kérdéses, hogy erre mekkora az igénye vagy nyitottsága a piac összes szóba jöhető szereplőjének, beleértve a kormányzati szerveket. De, amit az érdekvédelmi tömb végén majd mondok, az majd választ ad erre.
Petercsák Máté: A gázszerelői mestervizsga képzését az MKIK határozza meg. Gázszerelő is és vizsgáztató is vagyok. Az az elvem, hogy ha nem készülnek fel, akkor nem valók gázszerelő mesternek. A GMBSZ-be mennyire lehetne belevenni az alapvető kérdéseket, hogy ezek meg legyenek határozva és konkrétan megfogalmazva, hogy itt ne az MKIK határozza meg a dolgokat? Hogy látjátok, érdemes ezzel foglalkozni? Mert azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy probléma van a szakképzésben, gondolok itt a felnőttképzésre.
Murányi Sándor: Amihez hozzáférünk az a műszaki-biztonsági szabályozás. Én is nagyon sajnálom ezt a problémát a képzésben. Én is gyakorló gázszerelő vagyok, hol a dolognak az egyik felén ülök, hol a másik felén.
Petercsák Máté: Az legyen mester, aki tényleg annak való. A mester régi mivoltát vissza kéne állítani, ami most nincs meg. Ez le van degradálva, oktatási tananyag tekintetében nem, de egyébként a megszerzésében egy fűtésszerelési szakmai vizsga szintjére. Vannak kivételek, de nagyon gyakran találkozom azzal, hogy nem tudja megválaszolni a részcsőszereléssel kapcsolatban, hogy hogy lehet rézcsővel gázt szerelni. Ehhez még hozzátartozik, szerintem jogosan, a vállalkozás, a vállalkozás vezetése. A pedagógia is nagyon fontos. A mester adja tovább a tudását, mind a mellett, hogy gyakorolja a szakmát. Az egy másik dolog, és erre is rátérhetnénk, hogy nincs kinek.
Golyán László: Ezzel a témával a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum keretében célszerű foglalkozni egy tematikus fórumban, ahol ezzel a dologgal kapcsolatban felelősséggel aggódó és tudó emberek gyűlhetnek össze.
2. Bíró Gábor a MÉGSZ Gyártói és Márkeképviselői Tagozatának elnöke:
az előadás pdf-ben megtekinthető itt
3. Bozsó Béla: Az érdekvédelmi témáink többségét egy együttműködési keretbe helyeztük, erről már beszéltünk többször. Ez a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum. Most csak arról szeretnék tájékoztatást adni, hogy az Egyeztető Fórumon belül az elmúlt évben, másfél évben milyen témákban haladtunk. Az Egyeztető Fórumnak a HKVSZ, az Uszoda Szövetség, a Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata, Kéményjobbítók és mi vagyunk a tagjai. Az eredeti gondolat az volt, amit szintén már korábbi közgyűléseken elmondtunk, hogy egyre kevésbé működik az érdekvédelem, ha egyedül vagyunk, sőt, nem is működik. Csak valakikkel összefogva. Ezért beléptünk a MÉÁSZ-ba is, hogy a gyártói problémáknak a képviseletében ott szövetségeseink legyenek. Éppen ezért kerestük az utat más épületgépészeti szervezetekkel annak érdekében, hogy a közös fellépéssel hatékonyabbak lehessünk. Az egyik ilyen témánk volt, bár ez nem feltétlen érdekképviselet volt, hanem inkább az egész szakmának a fejlesztésére vonatkozik a felmérés arról, hogy mit vár a szakma a végzett épületgépész mérnököktől. Ezt Ti is láttátok és sokan ki is töltöttétek a kérdőívet. Ezt már az Egyeztető Fórum keretében végeztük el, és a kutatási eredményt a tanszékvezetőknek a Műegyetemen elmondtuk, prezentáltuk. Ebből az derült ki, hogy a szakma a végzett mérnökök tudásával közepes szinten elégedett. Az eredmény mögött számos tényező van, pl. az általános, középiskolai és egyetemi oktatási rendszer adottságai, vagy pl. az épületgépész szakmának az egyetemi képzőhelyek részére adott szakmai és anyagi támogatása.
Egy másik témakör, hogy a kormányzati építésgazdasági stratégiai munkacsoportban az Egyeztető Fórumnak a képviselője részt vett. Itt gazdasági témákról van szó, nem annyira szakmai, de természetesen érint bennünket a gazdasági része is az építőiparnak.
Az építészeti törvénytervezetet két fordulóban is véleményeztette az Egyeztető Fórum. Ebben a témakörben az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárához sikerült bejutnia az Egyeztető Fórum ügyvezetőjének, aki Nagy Gyula, a Mérnöki Kamara korábbi elnöke volt. Vele olyan nagy tapasztalatú, olyan nagy tudású szakember csatlakozott az Egyeztető Fórum munkájához, aki a Mérnök Kamara elnökeként nagyon sok tapasztalatot és kapcsolatot épített ki a korábbi években.
A beszámolóhoz még hozzátartozik, hogy mit csinált a MÉGSZ 2022-ben. Statisztikai felsorolást szeretnék tenni. Nagyon erős oldalunk a szakmai napoknak a rendezése, leginkább a Lurdy Házban csináljuk ezeket a tematikus szakmai napokat. 2022-ben folytattuk azt, hogy kiegészítettük az online közvetítéssel, aminek nagy haszna, hogy Kőszegtől Kazincbarcikáig bárki megnézhet egy ilyen szakmai napot. A Lurdy Házban személyesen megnézi 200-300 ember, a MÉGSZ YouTube csatornájára, ha felmentek, talán láthatjátok, hogy nincs is olyan szakmai nap, aminek 1.000 alatti a nézőszáma. Ez egy óriási eredmény. 2-300-hoz képest eljutni a 1.000-ig egészen nagy siker a szakmai ismeretterjesztésben.
Vidéki rendezvénysorozat is volt 3, és horgászversenyt szerveztünk nagyon sikeresen. Antal István és Fehér János, nektek külön köszönet, Fehér János feleségének még egy köszönet a finom pörköltért. Nagyon jó hangulatú, nagyon barátságos rendezvény ez a MÉGSZ-es horgászverseny. Közgyűlést is tartottunk Velencén, a Gyártói Tagozat Biró Gábor vezetésével tagozati ülést tartott, és Biró Gábor a maga elmondott érdekvédelmi munkát végezte, arról ma bőven hallottatok.
Az Országos Magyar Épületgépész Napok szervezésében is benne vagyunk, ezen belül az épületgépész bálnak a szervezésében. Az OMÉN-nek és bálnak a kommunikációjában nagyon nagy szerepünk van. Magunk is szerveztünk két online konferenciát az OMÉN-nen belül. A szakképző iskoláknak gyűjtést hirdettünk meg, melynek keretében használt berendezéseket, anyagokat lehet elvinni a szakképző iskoláknak. Vannak visszajelzések, vannak reakciók. Nem mondanám azt, hogy minden szakközépiskolában megjelenik 15-20 kivitelező cég a leszerelt berendezésekkel, de vannak jó visszajelzések.
A bálban Meszlényi-díjat adtunk át Hoffman László szegedi szaktanárnak, és szintén az OMÉN keretében meghirdettük az Épületgépész szaklapot akciósan a 30 év alatti fiataloknak, hogy ha feliratkoznak, megkapják 1 évig ingyenesen az Épületgépészt.
Elnökségi üléseket tartottunk, és van még ez az 1%-os akciónk, amibe még mindig be lehet szállni ebben az évben is, hogy várjuk a MÉGSZ-nek az 1%-ot, amit felajánlunk, hogy megpályáztatjuk a szakképző intézeteket, hogy kinek tudjuk odaadni az 1%-ot, de hozzáteszünk még ugyanannyi pénzt. Tavaly, ha jól emlékszem 230 ezer Ft jött be, amit feltornáztunk 500 ezerre a mi pénzünkből és ezt meghirdettük. A Bonyhádi Szakközépiskola kapta meg alapvető dolgokra.
Az Épületgépésznek 6 lapszámát kiadtuk, küldjük a Csőpostákat. A hírlevelezéshez a címlista gondozása külön nagy feladat. Tagbeléptetési rendszert működtetünk, hogy új tagjelöltek legyenek, akik már tagjelöltek, azok pedig legyenek tagok. Az Edit végzi a könyvelés-előkészítést. Tavaly 329 rendes tagunk, 46 pártoló tagunk és 45 tagjelöltünk volt. Úgy tűnik, hogy idén több tagjelöltünk van, mint tavaly, úgyhogy ez is egy javuló tendencia. Ez azt jelenti, hogy összesen 375 tagunk és pártoló tagunk van jelenleg. Ezzel a legnagyobb létszámú önkéntes tagságú épületgépész szervezet vagyunk. A magyar építőiparban kb. 30 db egyesület van, az első ötben benne vagyunk, mint az aktivitást, a taglétszámot és a munkánk tartalmát tekintve.
A közgyűlés a tevékenységi beszámolókat elfogadta.
Pénzügyi beszámolók
A MÉGSZ 2022. évi pénzügyi beszámolója
A Magyar Épületgépészetért Kft. 2022. évi pénzügyi beszámolója
A Felügyelő Bizottság beszámolója
A közgyűlés a pénzügyi beszámolókat elfogadta.
A 2023-as évre vonatkozó tervek
Bozsó Béla: Amit 2022-es évről, elmondtunk, azt tulajdonképpen mind szeretnénk csinálni 2023-ban is. Az összes szakmai napot, az Épületgépészt, az összes hírlevelet, az összes turnét, az OMÉN-t, az Egyeztető Fórumot, az érdekvédelmi projekteket. Ami újdonság 2023-ban, hogy az Ipari és Technológiai tagozatnak a szervezésében és kérésére újra elkezdtünk gyárlátogatásokat szervezni, elsősorban a MÉGSZ-tagokra számítva természetesen. Tegnap az elnökségi ülésen felvettük a gyöngyösi R.E. Heating Kft.-t pártoló tagnak és várhatóan az év második felében – ez egy biomassza, kazánt- és pelletet gyártó kisebb magyar cég – ott is fogunk egy gyárlátogatást szervezni. A Hungarothermen az Egyeztető Fórummal közös standon voltunk jelen már idén tavasszal. És ami még újdonság, hogy az epuletgepesz.hu, ez a híroldalunk, kap egy új formát, sokkal strukturáltabb, sokkal korszerűbb lesz. A hirdetések befogadására is sokkal inkább alkalmas lesz. Sokkal mozgékonyabb és több aktualitást kínáló híroldal lesz. Erre az évre még feladat, hogy a megyei elnökök helyett vagy utódaként az alapszabályban megengedett módon az elnökség felkérjen megyei képviselőket a közös munka végzésére. Az elnökség ezt a koncepciót már jóvá is hagyta. Újra végezhetjük a fényképes gázszerelői igazolványos képzést. Itt a MÉGSZ-tagok kedvezményt kapnak.
Golyán László: 2010-12-ben a közgyűlés jóváhagyásával olyanokat írtunk le a szakma helyzetéről, struktúráiról, az érdekvédelem szükséges lépéseiről, szerkezetéről, ami a mai napig érvényes. Az egyik alapgondolatunk az volt, hogy az érdekvédelem egyedül nem megy nekünk sem és másnak sem. Úgy gondoltuk, hogy abban a szakmai miliőben, abban a társadalmi értékstruktúrában, mert a kettő teljesen összefüggött, össze lehet hozni az Egyeztető Fórumot, amit akkor egyeztető tanácsnak hívtunk. De akkor azt az értelmezést kaptuk válaszként, hogy az alapvetés az, hogy ki kit győz le. Akkor, amikor mi odamentünk békével. Akkor volt az, hogy mi a saját magunk gondolatai mentén, konzekvensen gondolkodva kezdeményeztünk együttműködést. Az egyik alapvetésünk volt már akkor a szakma értéklánca, a vetített képen az alsó sor: gyártók, kereskedők, tervezők, kivitelezők, ez a szakmaképlet értéklánca. És gyakorlatilag látható, hogy a piaci létesítés értékcsere. A piaccal a szakmának egy szegmense találkozik. Az pedig gyakorlatilag a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés. Az oktatás közvetlenül nem. A jól dolgozó szakmunkás révén a gyártók termékeit mi helyezzük el a kereskedő által közvetített módon. Az egész teljesen egyszerű dolog. És azt is lehetett látni, hogy oktatásban, gyártásban, kereskedésben vannak érdekérvényesítő szervezetek. Több meg is szűnt, de egyértelmű volt, hogy külön-külön nem működik. Egyedül nem megy, és akkor mi elkezdtük együtt felépíteni. Rajta van a holnapunkon az Alapértékeink, alapgondolataink. Azt mondtuk, hogy mindegyik szervezetnek, mindegyik szakmai körnek van gondja, azt meg kell oldani tematizálva a saját maga oldalán, és ezeknek a tematikus fórumoknak, tematikus testületeknek az első szintje, az egyeztetési szint, amire utaltam.
Túllépve a ki-kit győz le logikán azt mondtuk, hogy olyan szervezetekkel kell ezt az Egyeztető Fórumot létrehozni, akik azonos gondolkodásúak, és átmegy rajtuk a szakma, az értéklánc irányában. A piacon lévő szervezetek ezek, uszodások csinálnak uszodát gépészettel, a HKVSZ tervez, beépít, a Mérnök Kamarában tervezőmérnökök, szakértők vagyunk, meg felelős műszaki vezetők, ez egy érdekes kettősség. És akkor ott van a MÉGSZ. Mi tudjuk, hogy megfogalmaztuk azt, hogy mi az épületgépészettel foglalkozó emberek, cégek érdekében működő, az egyesületi törvény alapján működtetett szervezet vagyunk. Ami annyit jelent, hogy ha mi bármit, bármilyen eredményt, egyeztetést, jogi szabályozást elérünk mint szakmai szervezet, az az egész szakmára hatással van.
A dolgok természete szerint működő együttműködési formákat és normákat kell megtalálni, de általában is a normalitást, mert akkor külön nem kell erőlködni a másik legyőzésével, hanem a közös nyereség irányába tudunk együtt futni, együtt mozogni.
A lehetséges együttműködésről szóló elvek mentén sikerült a piaci rendszer képviselőinek ezt az Egyeztető Fórumot létrehozni. Beláttuk, ha nincs meg ez az egyeztető rendszer az üvegplafon lefogja az egész szakmát. Az Egyeztető Fórumban benne van a szakma piaci felületén létező egyesületi törvény alapján működő szervezetek halmaza, és társult tagként a mérnöki kamara épületgépész tagozata. Nem vindikáljuk magunknak a képviseleti jogot, hanem a dolgok működéséből következik a legitimitásunk.
Körülbelül most itt tartunk, és jó hírként annyit, hogy eddig eljutottunk. Nagy Gyula, akinek a kapcsolata megvolt, és épületgépészként felszabadult a kamarai tisztségből, és ebben a dologban látja is a gyököt, lát a pályán is.
A zárógondolat: ha mi a saját érdekeinket megjelenítjük, nem mindegy, hogy milyen köntösben és milyen hatékonysággal tesszük. Az Egyeztető Fórum részére a tagszervezeteknek anyagi támogatást is kell biztosítani. A jövőben bizonyos érdekvédelmi témákat nem MÉGSZ-ként fogunk képviselni, hanem az Egyeztető Fórumban és általa. Dominálni nem akarunk, mert ezzel csak kevesebbek leszünk. Tehát nekünk nem dominálni kell, hanem a többiek által nyújtott többletlehetőséggel élni. Ehhez kérném szépen a segítséget, a támogatást, és határozatot is megérhet akár. Ha kérdés van, szívesen válaszolok.
Csorba Gergely: Mi gyártatunk szakmai videókat, fent vannak a honlapunkon. Szeretnék javaslatot tenni arra, hogy a MÉGSZ kezdeményezze a normál tagok, pártoló tagok között, hogy készüljenek a YouTube csatornára videók, amik heti rendszerességgel megjelennek. Mert a téma kimeríthetetlen. Csak a mi cégünk tudna 15 heti videóban közreműködni, de én nem szeretnék dominálni, hanem a szakmát bevonni, és azt tartjuk mi fontosnak, hogy a MÉGSZ keretein belül megjelenünk, és például beszélünk a kondenzációs kazánról, bevonva egy kivitelezőt, egy beüzemelőt, egy gázszerelőt. Beszélgetős műsor is lehetne, valami ilyesmire gondolok, a magánemberek számára könnyen emészthető dologra. Számos szakmai téma van ehhez.
Golyán László: Ezt fel kell építeni, finanszírozástól kezdve az érdekeltek felkutatásáig.
A közgyűlés egyetértett a 2023. év terveivel kapcsolatos előadásokkal.
Meszlényi-díj átadása
Az elnökség döntése értelmében a MÉGSZ Meszlényi Zoltán díjat adományozunk néhai Vargacz Lajosnak, a MÉGSZ egykori Somogy megyei elnökének.
Szakmai életútja: 1941-ben született Kalocsán, szülővárosában, az I. István Gimnáziumban tette le az érettségit, majd a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola levelező tagozatán gyártástechnológus üzemmérnökként végzett. Folyamatosan képezte magát, így többek között 1980-ban felsőfokú energetikusi oklevelet szerzett.
Elsősorban Somogy megyei kivitelezéseken dolgozott alkalmazottként, majd a rendszerváltást követően önálló vállalkozást hozott létre.
Több jelentős építési beruházás létrehozásában vett részt különféle településeken építésvezetőként. Számos építmény felelős kivitelezője volt épületgépészeti területen. Részt vett többek között a nagyatádi és a marcali kórház, a siófoki Aranypart hotelek, a Somogy Megyei Bíróság, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola kollégiuma, valamint sok magánház építésében. A Kaposi Mór Megyei Kórház építése után kiemelkedő munkájáért emléklappal köszönte meg az építtető a munkáját. A berzencei „Szeretet” Szociális Otthon kivitelezési munkálataiban nyújtott tevékenysége elismeréseként a Somogy Megyei Közgyűlés elnökétől elismerő oklevelet vehetett át.
Munkáját határozott és következetes elvek mentén, a legmagasabb színvonalra törekedve végezte, a szakmáját szívvel-lélekkel és tisztességgel képviselte. A munkatársak és kollégák felé a segítőkész és jóindulatú volt.
Szívügye volt szakmai szövetségünk, főleg a 90-es években nagyon aktívan és bölcsen segítette a szövetség országos kiépítését, közösség munkáját, és mindvégig büszke volt a tagságra. Több más közéleti és szakmai elismerése mellett 2007-ben a MÉGSZ Aranyjelvényét, 2010-ben pedig Húsz éves a Magyar Épületgépészek Szövetsége jubileumi emlékérmet vehetett át. A MÉGSZ egykori Somogy megyei elnöke 79 éves korában 2020. júliusában hunyt el.
Az indoklás: Vargacz Lajos szakmai tudásával, bölcsességével, segítőkészségével és barátságos derűjével jelentősen hozzájárult szakmai közösségünk alapításához és országos felépítéséhez. Szakmai munkáját határozott és következetes elvek mentén, magas színvonalon, teljes szívvel-lélekkel végezte, szakmánkat tisztességgel képviselte, munkatársait nagyra értékelte és megbecsülte.
A díjat Vargacz Lajos lánya, Vargacz Anikó vette át.