Összefoglaló a Magyar Épületgépészek Szövetségének évi rendes közgyűléséről
2022.06.11. Sport Hotel, Velence
Az elmúlt 4 év tevékenységi beszámolói az ügyvezetőtől és az elnöktől
Bozsó Béla: Hasznára a tagságnak, hasznára a szakmának: ez a két dolog végighúzódik a MÉGSZ működésén. A munkánkban az érdekvédelem a legfontosabb még akkor is, ha nem a legsikeresebb terület, mert számos nehézség van ezen a területen. Általában csak szakmai érdekvédelemre gondolunk, de itt a MÉGSZ-en belül a vállalkozói érdekeket is, amennyire lehetőségünk van erre, fel akarjuk mutatni. Amikor szakmai érdekvédelméről van szó, akkor nyilvánvaló, hogy a GMBSZ vagy a Kéményseprő Szakbizottság az érdekvédelmi terület. Ha vállalkozói érdekvédelemről van szó, akkor például a szakmunkás-utánpótlással kapcsolatos érdekvédelmi munkánk, ami legutóbb az Ágazati Készségtanácsokban való munkát jelenti, ott átfogóan a szakképzési reformmal foglalkoztak az elmúlt 4 évben. A Mit vár a szakma a végzett épületgépész mérnököktől? című kutatást az egyetemek részére csináltuk, de az egész szakma számára is természetesen. Azt próbáltuk feltárni, hogy az épületgépészeti felsőoktatástól mit várnak a tervező-, kivitelező-, üzemeltető-, gyártó cégek ma ebben a szakmában. 380-an töltötték ki ezt a kérdőívet, a nyitott kérdésekre is hosszan és sokan válaszoltak, ami a felelős gondolkodás jele egy kutatásban. Ez a kutatás is a vállalkozói érdekvédelemhez tartozik. A pártoló tagok esetében is szét lehet bontani az érdekvédelmet. Ott szakmai érdekvédelemnek tekinthető, hogy az épületgépész termékek minősítésével, a minősítésének a problémáival foglalkozunk. A vállalkozói témakör pedig az, hogy tagjai vagyunk a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség-nek (MÉÁSZ), ahol az építőipari konjunktúrának a szorgalmazását támogatjuk.
A másik csoportja az érdekvédelmi munkánknak, amikor az érdekvédelmet nem egyedül, hanem másokkal összefogásban végezzük. Ez egyre karakteresebb az utóbbi 5 évben. A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórumon belül a többi szakmai egyesülettel karöltve végeztük ezt a kutatást, amiről az előbb beszéltem, és a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum vállalkozik arra is, hogy az építési termékeknek a problémáival kapcsolatos munkát, illetve a lobbizást az ÉMI felé és az Innovációs és Technológiai Minisztérium felé támogassa. Segítséget kapunk a MÉÁSZ-tól is. Az építési termékeknek a minősítésével kapcsolatos problémák a MÉÁSZ tagok problémái is. Nemcsak az Egyeztető Fórummal, hanem a MÉÁSZ-szal is közösen fogjuk ezt a pártoló tagoknak olyan fontos témakört gondozni a következő időben. Összefogás, együttműködés van egyébként a Gázipari Műszaki Szakbizottságban is immár sok éve.
És van itt egy összefogás, amit ritkán említünk meg, mert nem annyira érdekvédelem, az Épületgépészeti- és Hegesztési Technológiai Klaszter, amiben a téma és a lehetőség iránt érdeklődő MÉGSZ-tagok vannak benne, és ebben a hegesztési jogosultságnak a közös megszerzése és közös menedzselése és fejlesztése van napirenden. Aki úgy érzi, hogy a hegesztési jogosultság fenntartása drága és olcsóbb megoldás kellene, akkor Pánger Lászlót nyugodtan keresse meg, mert nyitott ez a klaszter.
És akkor az érdekvédelem után az összefogás szót vinném tovább. A legnagyobb projektünk, amiben egy összefogásban vagyunk, ez az Országos Magyar Épületgépész Napok. Ez most már a 3. vagy 4. évre egyre erősödő, egyre eredményesebb tevékenység. A mi szerepünk leginkább kommunikációs támogatás, kezdeményezés, és ha szükség van rá, szervezés. Az OMÉN-en belül saját konferenciákat is tartunk jellemzően három vidéki helyszínen, és az OMÉN-en belül az épületgépész bálnak a szervezésében is részt veszünk. És ugye nagyon fontos dolog, hogy évek óta a Meszlényi Zoltán-díjat az épületgépész bálon is átadjuk egy arra érdemes kollégának. Az OMÉN Alapítvány a gazdája ennek a rendezvénysorozatnak, az alapítvány elnökének pedig Golyán László elnökünket kérték fel. Itt is komoly munkát végzünk másokkal együttműködve.
Nagyon fontos terület a szakmai ismeretterjesztő rendezvényeink. Saját rendezvényeink időrendi sorrendben, a szakmai napok a budapesti Lurdy Házban a Start, a Zöld Fordulat, a Nagy Épületek, az Ipari- Technológiai Szakmai Nap. Ősszel van a Megújuló Energia valamint a Klíma- és Légtechnikai Szakmai Nap. A klímás szakmai napban a HKVSZ-szel működünk együtt, a Start-on a Mérnöki Kamarának van kötelező továbbképzése. Egy évben 2-3 országjáró turnét tudunk lebonyolítani, jellemzően pártoló tagok vesznek részt a turnén. A rendezvényeknél egy nagyon fontos újdonság volt, amit a COVID kényszerített ki, hogy online szakmai napokat is kellett csinálni. Amikor nem lehetett mozdulni semerre, akkor csak tisztán online szakmai napok voltak és aztán ezt a formát megtartottuk amikor már lehetett személyes szakmai napokat csinálni, akkor is élőben közvetítettük a szakmai napok többségét. Ez jelentős lépés a szakmai napoknak az ismertségében, mert 200 vagy 300 ember van jelen egy szakmai napon, a MÉGSZ YouTube csatornáján viszont 1.000-2.000 ezer, sőt 3.000 letöltés is van egyes szakmai napok alatt. A szakmai ismeretterjesztésnek az alapjait Sőbér Lívia szerevezőmunkája és Kárpáti Zoltánnak a szponzorációs szervezőmunkája teremti meg.
Közgyűlések és tagi találkozók is fontos események. Az elmúlt 4 évben voltunk Harkányban, akkor volt az előző vezetőségválasztás, abban az évben Tengelicen tartottunk egy tagozati választást. 2019-ben Móron, 2020-ban Visegrádon, 2021-ben Cserkeszőlőn. Ezek a közgyűléses hétvégék értékes, jó hangulatú alkalmak, remélem ti is így érzitek.
Másik nagyon fontos terület, a médiumok. Az Épületgépész szaklap 10 éves. Dr. Vajda József a szakszerkesztő, aki mögött a szerkesztőbizottság áll, amely tulajdonképpen a MÉGSZ-nek egy önkéntes, nagyon fontos munkacsoportja. A szakszerkesztő munkáját segítik, lektorálnak, cikkötleteket adnak, honoráriumot nem kérve írnak cikkeket.
A MÉGSZ-hírlevéllel gondolom, sokszor találkoztok, a Csőpostát is igyekszünk hetente kiadni. A Csőpostának a megnyitási százaléka 40%, ez egy elég magas szám, tavaly ez még csak 30 volt. Vannak honlapjaink, többségük elavult és fejlesztésre szorul. A szaknévsorokat is fejlesztenünk kell, annak ellenére, hogy így is hasznosak. Ami korszerű, az a tagbelepes.megsz.hu. Itt próbáljuk meggyőzni az érdeklődőket, hogy lépjenek be a MÉGSZ-be.
A munkatársakról röviden. Kliegl Edit irodavezető Budapesten, minden nyilvántartási és háttérirodai munkát végez, és a gázszerelői tanfolyamok oktatásszervezését. Sőbér Lívia Pécsen van, rendezvényeket szervez, az összes hírlevelet ő küldi ki és a Csőpostát ő szerkeszti. Bíró Gábor Budapesten az építési termékek minősítésével, ezzel a problémakörrel ő foglalkozik megbízási jogviszonyban. Idén a Gyártói Tagozatnak is az elnöke lett, és a MÉÁSZ-ban a MÉGSZ-nek a képviselője az elnökségben. Kárpáti Zoltán vállalkozóként partnerünk, aki az összes szakmai napnak a hirdetésszervezője. Az Épületgépésznek, a MÉGSZ-hírlevélnek is hirdetésszervezője, és mindkettőben szerkesztői munkákat is végez.
Az elmúlt 4 évből 3 évben csökkent a tagság, de 2021-ben 1 fővel már emelkedett. Minden évben volt 10-15 fős tagszámcsökkenés, és nem függetlenül a fent jelzett honlaptól, meg a hozzá kapcsolódó kommunikációtól végre 2021-ben nem mínusz 15-tel zártunk, hanem plusz eggyel. Ez egy komoly lépés. 46 pártoló tagunk van, a létszámuk évről-évre kicsit növekedik.
Két szervezeti dologról is beszélnem kell. Az alapszabályba már bekerült 2019-ben, hogy ha vannak olyan tagozatok, vagy olyan témakörök, amelyekkel kapcsolatban a MÉGSZ-en belül nem megoldott a képviselet, nem megoldott a szakértői munka, akkor tematikus szóvivőt jelölhet ki az elnökség. Ilyen egyébként most még nincsen, a tagozati elnökök megvannak, de a jövőben erre a lehetőség meglesz. És ami talán életszerűbb, hogy a megyei elnökök helyett megyei képviselőket kérhet fel az elnökség. A megyei képviselőtől az várható el, hogy kicsit odafigyeljen a megyén belüli problémákra, igényekre, jelezze, ha van valami fontos jelenség vagy probléma, vagy ha az elnökség valamit kérdez, megpróbáljon válaszolni, hogy a megyében mi a helyzet. Megyei elnökök már régen nem voltak választva, vagyis megyei elnökök érvényesen nincsenek. Ebben az évben várható, hogy az elnökség megyei képviselőket fog felkérni és innentől kezdve ők lesznek a kapcsolat a megyei tagság felé.
A tagi szolgáltatásaink egy része csak tagoknak szól. Ilyen a Csőposta. A szaknévsorainkban csak a tagjaink szerepelhetnek, a gázszerelői tanfolyamokon csak a tagjaink kapnak kedvezményt, jelen pillanatban azon dolgozunk, hogy ezeket a tanfolyamokat újra megtarthassuk egy oktatási partnerrel. A belső rendezvényeinkre csak tagok jöhetnek, ilyen a MÉGSZ-hétvége. Vannak a szövetségben kapcsolati hálók, ha valaki befektetett, akkor biztos, hogy ki tudta építeni. Azt gondolom, hogy értékes a közösséghez tartozás érzése is. Vagy értékes az is, hogy a szakmai célokat, szakmai érdekvédelmet támogatja valaki a tagdíjával. Remélem, hogy ezek közül többet is magatokénak éreztek.
És vannak olyan tagi szolgáltatások, amelyeket természetesen megkaptok, de mások is megkapnak. Az érdekvédelem eredményei a szakbizottságban az egész szakmának jó. Mindenki eljöhet a turnékra, a szakmai napokra. Az Épületgépész 4.000 kolléga kapja meg, a Magyar Mérnök Kamara Épületgépészeti Tagozatának a tagjai, a HKVSZ tagjai, a Gázközösség tagjai, meg a MÉGSZ-nek a tagjai. Tehát ez megint egy bővebb kör, a MÉGSZ-hírlevelet több ezren megkapják, a Facebook oldalunkat bárki megnézheti. Tehát vannak ilyen tagi szolgáltatások, amikhez mások is hozzáférnek, még akár azt is mondhatjuk, hogy ezek még értékesebbek is, mint amelyikhez csak a tagok férhetnek hozzá. Ez azért van, mert az elmúlt 15 évben a MÉGSZ-ben egyre erősödött az a szemlélet, hogy nem csak a tagokért, hanem az egész szakmáért dolgozunk. Nem vagyunk bezárkózott, csak a saját kis haszonköreinket felépítő egyesület, hanem nyitottak vagyunk az egész szakmára, kommunikálunk az egész szakmával és az egész szakmának a hasznára is akarunk dolgozni. Gondolom, hogy aki tag a MÉGSZ-ben évek óta, az ezt valamilyen szinten elfogadta, és ezt a nagyvonalúságot magáénak érzi. Ezt köszönjük mindenkinek.
Golyán László elnök: Remélem, hogy nem leszünk szerénytelenséggel vádolhatók, egyszerűen csak ténymegállapításként megfogalmazhatjuk magunknak, hogy a MÉGSZ az eddigi szisztematikus, elvszerű működése eredményeként a saját maga elé kitűzött céljait elérte. Az új helyzet gyakorlatilag úgy vázolható, hogy amit célként kitűztünk, az most már eszközzé vált. Az, hogy a teljes szakma érdekében vagy adott esetben egy-egy csoport érdekében érdemben tudjunk tenni, azt látjuk, hogy az egyedül nem megy. Voltak itt szereptévesztések, mindenfajta viaskodások a szervezetek között, de mára világossá vált, hogy a szakmát minden tekintetben képviselni jogosult szervezet, az nincs. Tehát olyan szervezet, aki egyedül alkalmas a képviseletre vagy jogot formálhatna a képviseletre, ilyen a magyar épületgépészeti közéletben nincs. Megvannak a külön-külön képviseleti potenciálok és legitimitások, de ezen szervezeteknek az együttműködése lehet csak az, amely legitim módon léphet a szakma nevében, érdekében. Ez volt a célunk, és ezt értük el a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum megalakulásával. Úgy gondolom, ez most már hasznos, állandó eszköz azoknak a céloknak az eléréséhez, amire – és ezt mindig is tudtuk – a MÉGSZ sem alkalmas egyedül. Megtörtént a közös gondolatok, közös szándékok egymástól független megjelenítése után a természetes, szerves összeérés. És odáig sikerült a szakmai együttműködésnek fejlődnie, hogy a továbblépést, az együttműködés elveit a közösen, egyetértésben megfogalmazott gondolatok determinálják. Az Egyeztető Fórumnak a napnál világosabb feladatai vannak, csak fel kell vállalni őket. Nem kell kitalálni, hogy most csináljunk egy olyan programot, ami mutatja azt, hogy fontosak vagyunk. Nem. Megvannak a feladatok, amelyek egyszerűen felismerhetőek.
Nekünk a szövetség indulásánál a hármas egység, a külső és belső elfogadottság, a működés technikai, személyi feltételeinek megteremtése volt alapvetően fontos. Látható, hogy ha az Egyeztető Fórum működésének technikai és személyi feltételei nem lesznek meg, el fog halni. Mert mitől működne? Hiszen mindenki dolgozik, mindenki végzi a maga dolgát. Ezért tettünk egy olyan felajánlást, amit óvatosan kell kezelni, hogy a MÉGSZ a saját erőforrásaival az indítási időszakában szolgálatjelleggel az Egyeztető Fórum erőforrásaihoz lehetőségeihez mérten hozzájárul. Miután az Egyeztető Fórumnak még nincsenek saját erőforrásai, a Mit vár a szakma a végzett mérnököktől című kutatásba mi tettük bele a legtöbb munkát és pénzt, de nem a saját nevünkben, hanem az Egyeztető Fórum nevében. Nem a nyomulás a cél, azzal csak hamis, súlytalan győzelmeket lehetne elérni. Amíg az Egyeztető Fórum stabilizálódik, addig a MÉGSZ-nek a saját erőforrásaiból többet kell biztosítania. Közben a MÉGSZ-nek a stabilitását, a pénzügyi rendszerét óvni kell, a Felügyelő Bizottság jogosan nézi a forintokat meg a filléreket. De látni kell, hogy itt szinergiák vannak, az elvégzett kutatás eredményessége nem csak a mi érdekünk, hanem az egész szakma érdeke is, és eredményesebben lehet elvégezni az Egyeztető Fórum kereteiben, és utána a problémák, javaslatok képviselete is eredményesebb a fórum kereteiben. Sokkal értékesebb az eredmény, ha az Egyeztető Fórumban résztvevő szervezetek együttes gondolataként, szándékaként és munkájaként hozzuk létre. Tehát, megnyugtatásképpen mondom, hogy a MÉGSZ ilyen értelemben nem a saját érdekkörein kívüli dologba invesztálja a saját maga által összehozott forrásokat. Nekünk az az érdekünk, hogy az Egyeztető Fórum által biztosított lehetőségekben minden szakmai szervezet a maga és a szakma érdekében hozzátegye, amit tud, akar. Tehát a szakmai közösségben, összefogásban fejtse ki tevékenységét, ne pedig külön.
A 2021-es pénzügyi beszámolók, a Felügyelő Bizottsági beszámoló és a könyvvizsgálói beszámoló
A MÉGSZ pénzügyi 2022. évi pénzügyi beszámolója
A Magyar Épületgépészetért Kft. 2022. évi pénzügyi beszámolója
A Felügyelő Bizottság beszámolója
Bozsó Béla: A Felügyelő Bizottság munkájához kapcsolódik a bizottság kérésére megbízott könyvvizsgálónak a jelentése. Tehát azt írja Kolbert Imre bejegyzett, hivatalos könyvvizsgáló (4. MELLÉKLET), hogy elvégezte a Magyar Épületgépészek Szövetsége egyszerűsített éves beszámolójának könyvizsgálatát a 2021. december 31-i évforduló napra az elkészített mérleg és egyéb dokumentumok alapján, és a következő megállapítást teszi:
„Véleményem szerint a mellékelt egyszerűsített éves beszámoló megbízható és valós képet ad a MÉGSZ 2021. december 31-én fennálló vagyon- és pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000 évi 100. törvénnyel összhangban.”
Golyán László: Kiegészítésképpen annyit, hogy szerintem az a mi nyugalmunk, hogyha továbbra is azt tesszük alaptevésként magunk elé, hogy a Felügyelő Bizottság az a tagság szeme. A 17 millió Ft biztonsági tartaléknak kell, illetve olyan forrásként is, ami a szakma közéleti térben szükséges, elkerülhetetlen kiadás.
Sefcsik Béla: A tagság nevében úgy érzem, hogy nektek meg kell köszönni a 4 éves munkát. Önzetlenül, fizetés nélkül csináltátok. A tagság nevében köszönöm szépen!
A közgyűlés nyílt szavazással – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangúlag elfogadta a pénzügyi beszámolókat.
Elnökválasztás
A közgyűlés elfogadta az elnökség által javasolt választási és szavazatszámlálási szabályokat. Miután Kirch Ervin és Pánger László visszaléptek a jelöléstől, a közgyűlés nyílt szavazással Golyán Lászlót választotta meg elnöknek.
Golyán László elnöki programbeszéde: Tisztelt Közgyűlés! A múlt jelöli ki a jövőt, és ha nem ismeri valaki a múltját, akkor fogalma sincs, hogy hová fog jutni. A szövetség most már lassan matuzsálem korú, ami a szervezeti formációkat illeti. Magyarországon a legelsők között indult, és az első időszakban a német modell követői voltunk, a német gondolkodás, a német tapasztalat és működési rend volt a minta. Azt gondoltuk, hogy a bejövő osztrák meg német cégek valamint egyesületek modelljét átvesszük, de a magyar ember másként gondolkodik. A nagyon szabályozott német rendszerhez képest a magyar kreativitással működik. Rá is jöttünk, hogy ezen módosítani kell, csak nem volt módszerünk, nem volt kialakult saját gondolatunk. Kerestük, hogy milyen módon, milyen eszközökkel, milyen technikai, ideológiai, mindenki számára elfogadható azonosságot és identitást kialakítva tudunk tovább haladni, mígnem a közgyűlés az ezzel kapcsolatos 2012-ben megfogalmazott gondolatainkat elfogadta. Ez nem egyezett teljesen a német rendszerrel, mert már volt egy olyan tapasztalatunk, hogy mennyire kell ezt magyarítani, testre szabni számunkra, hogy működőképes legyen. Úgy gondolom, hogy az útkeresés után akkor kezdődött el az önmegfogalmazás, az értékmeghatározás, az esszenciális gondolataink megfogalmazása. Az ezek alapján való működés átalakította a MÉGSZ-ről a szakmai közéletben kialakított képet. Az útkeresés, az önmegfogalmazás rendszerelvű építkezéssel és nyitással párosult, ami magával hozta a szakmaközéleti együttműködések lehetőségét is. Így lett aztán az, hogy több vonatkozásban is egyenrangú partnerek lettünk. A MÉN után létrejött az OMÉN, az Országos Magyar Épületgépész Napok, ami egy másfajta minőség, és aminek a megfogalmazása tőlünk indult el. Amit megfogalmaztunk, az attól jó, hogy szinte bárki megfogalmazhatta volna azokat az evidenciákat, amik alapján egy szakmaközéletiség összeállhat. Elfogadottá vált, és létre is jött a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum, ami valójában váltópont. De ez nem csak a mi ügyünk, hanem a szakma ügye. Ezzel kibővítetten, nagyobb erővel, nagyobb lehetőségekkel élve tudunk továbblépni, a működtetése és erőssé tétele kiemelten feladatunk. Mert nekünk van ügyintéző, végrehajtó stábunk, amely ezzel a dologgal azonosul, érti, tudja, gyakorlata van, anyagi forrásai vannak. Nagyon fontos, hogy az ne köszönjön vissza, hogy valaki meg akarja előzni a másikat. Mert ha valaki győz, az itt csak pirruszi győzelem lehet, mert biztos, hogy többet veszít adott esetben a szakma, vagy akár ő is, hogyha magának akar előjogokat. Nem szabad. Nagyon fontos, hogy akinek lehetősége van, az a lehetőségei szerint járuljon hozzá a közös működéshez.
A szövetség fejlesztésének hármas feltételrendszerére a külső és belső elfogadottságra, a működés feltételeinek biztosítására is szeretnék még kitérni. A szakmán belüli együttműködés rendszere adott, az Egyeztető Fórum érvényre juttatása, fejlesztése van napirenden. A másik, ami már szövetségi kategória, az elnökség is foglalkozott vele már négy évvel ezelőtt is, hogy a testületeinket részben át kell alakítani, a fiatalabb tagok aktivitására, érdeklődésére, affinitására építve. A harmadik a stabilitás fenntartása, a közgyűlés első részében bemutatott, az elmúlt négy évben eredményes szolgáltatások további fenntartása. A technikai működésünkkel igény esetén az Egyeztető Fórumot is segíthetjük, ami a közös szakmai fellépést segíti és teszi lehetővé. Úgy érzékelem, hogy ebben megvan az egyetértés, mert bármilyen szakmaközéleti munkát végeztünk, azt nemcsak magunknak csináltuk, és ha másnak szükséges, akkor az általában nekünk is, mert a szakma 90%-ban szinergikus.
Az egész szakma hogy működik, mi a célja? A létesítés, az értékcsere. A szakma értékláncában a gyártás, oktatás, kutatásfejlesztés, kereskedelem normális esetben nem közvetlen piaci kapcsolati elemek, a láncolat végén a tervezők, kivitelezők, üzemeltetők vannak ott, akik a piaci felületen az ügyfelek számára az egész szakma mindenfajta szolgáltatását és termékeit a felhasználók számára nyújtják. Ők szolgáltatnak a vevőknek, ügyfeleknek, tehát ők közvetítik a szaktudást, a szakmaértéket a létesítésen keresztül a piacnak. Az Egyeztető Fórum létrehozása közben az a gondolat erősödött meg, hogy a fórumot a piaci felületen működő cégeket, szakmai képviselőket tömörítő szervezetekkel kell létrehozni, az operativitás, a gyorsaság, a rugalmasság, az egyszerű gondolati átjárhatóság, az azonos pályán mozgás végett, de megtartva a teljes nyitottságot a szakma minden szereplője irányába. És deklaráltuk, hogy nem akarunk senkit sem kizárni, sőt együtt akarunk működni. Remélem, hogy ez a dolog működni fog és a gyártói, oktatói és egyéb szervezetek, csoportok is részt vesznek ebben a munkában. Kérjük hozzá az együttműködést, a segítséget.
Vállalom újabb 4 évre az elnöki teendők ellátását.
Elnökségi tagok (alelnökök) választása
A közgyűlés a következő személyeket választotta meg alelnöknek: Domonkos László, Kirch Ervin, Varga Pál, Paziczki László, Murányi Sándor, Horváth Zoltán, Pánger László. Szavazatot kapott még: Deutsch Dániel, Kovács Tamás, Lukács Alajos.
A Felügyelő Bizottság megválasztása
A közgyűlés a bizottságba Antal Istvánt, Fehér Jánost és Imre Lajost választotta meg. Szavazatot kapott még Huszák Géza, Kovács Tamás.
Az Etikai Bizottság megválasztása
A bizottságba Balázs Gábort, dr. Vajda Józsefet és Huszák Gézát választotta meg a közgyűlés. Szavazatot kapott még Ulrik Ferenc, Sonkolyné Szekerczés Margit, Balogh István, Kovács Tamás, Lukács Alajos, Nagy István
A közgyűlés ezzel véget ért.
Összefoglaló a Magyar Épületgépészek Szövetsége évi rendes közgyűléséről
2021.09.04. Hotel-Aqua Lux, Cserkeszőlő
Tevékenységi beszámoló 2020-ról
Bozsó Béla ügyvezető: A szakmai napjaink egy részét online tudtuk megtartani, de ezeket így 2.000 vagy akár 2.500 épületgépész meg tudta nézni. Ezen fellelkesülve csináltunk további 2 rendezvényt, az épületgépészet és a járvány kapcsolatáról és amikor kezdett lecsengeni a járvány, akkor a gazdaság újraindítására szerveztünk egy online konferenciát is. Ősszel, amikor az Országos Magyar Épületgépész Napok jöttek, akkor az első 3 nap adódott, hogy lehetett online konferenciákat szervezni. Víz-, megújuló energia és klíma témakörben voltak. 2020-ban tehát sok online konferenciát szerveztünk.
Egyféle szakmai tanfolyamot szervezünk, ez a fényképes gázszerelő igazolvány meghosszabbítása tanfolyam. 2020-ban ennek a szervezési jogosultságát elvesztettük. Kerestünk egy oktatási partnert, a Tinktúra Bt.-t, akinek megvoltak a jogosultságai, ezzel a betéti társasággal társulva végezzük a tanfolyam adminisztrációs- és kommunikációs feladatait. Az adminisztrációnak egy részét a Tinktúra Bt. végzi. Itt is át kellett lépni az online tanfolyamra, mert személyes jelenléttel nem lehetett csinálni. Gyorsan, mindenkit megelőzve 30 fős tanfolyamokat bonyolítottunk le.
A másik nagyon fontos terület a média. Az Épületgépész szaklap évente hatszor jelenik meg. Ez valaki szerint nem sok, de elég sok munka van vele, elég sok munka a hirdetéseket beszervezni. Fontos cél, hogy ne legyen veszteséges, ami 4 ezer fős példánynál komoly feladat, de ezt tudjuk teljesíteni.
Hetente egyszer kaptatok 2020-ban Csőpostát. Azért csináltunk 42-t, mert készítettünk egy felmérést, amiből kiderült, hogy ez fontos nektek. Ezen fellelkesülve még többször még több hírt tettünk bele. A Csőpostát csak a MÉGSZ-tagok és a Gázközösség tagjai kapják. A MÉGSZ-hírlevelet mindenkinek elküldjük több ezer e-mail címre. Az epuletgepesz.hu híroldal a miénk, az Épületgépész szaklapnak egy kicsit a párja, azt is intenzíven szerkesztettük. Van még egy nagyon fontos médiánk, a Facebook oldal, amelynek 4.300 főleg épületgépész követője van.
A legfontosabb feladat egy szakmai szervezet életében az érdekvédelem. Ez a legfontosabb és legnehezebb terület. Az érdekvédelmi területen a Gázipari Szakbizottságban Gyárfás Attila dolgozott 2020-ban. 2020-ban tulajdonképpen az Attila 10-12 éves komoly munkájának az eredménye is beérett, amikor a szakági-műszaki előírások megjelentek és két rendelet, ami a gázipari területnek a maradék szabályozatlanságát rendezte. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy tolmácsoljam, hogy a Gyárfás család meghatottan látta, hogy mennyi kolléga és MÉGSZ-tag volt az Attila temetésén, amit nagyon hálásan megköszöntek nekünk. Most átadom nektek ezt a köszönetet.
A másik érdekvédelmi terület a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség. Ennek tagja vagyunk. Ennek az egyesületnek építőipari gyártói egyesületek a tagjai, téglások, hőszigetelősök, ablakosok, stb. Mi ugyan nem vagyunk gyártói egyesület, de van egy nagyon erős gyártói tagozatunk. Meg egyébként érdekeltek vagyunk az építőipari konjunktúrának a növelésében, fenntartásában és a MÉÁSZ-nak pontosan ez a célja. Az építőipari konjunktúra érdekében lobbizni a kormányzatnál. Ezen a területen is közvetett módon hozzáadtuk a pénzünket, a tagságunkat, a tudásunkat, hozzáadtuk Gyárfás Attilát, mint szakértőt, és azt kell mondanom, hogy a MÉÁSZ szépen lassan egyre jobb építőipari lobby pozícióba került. Kormányzati lobby körökbe eredményesen bedolgozta magát a MÉÁSZ elnöke.
2020. decemberében egy szakmatörténeti jelentőségű kezdeményezés kezdett kibontakozni, a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum-mal kapcsolatos alakuló tárgyalások. Tulajdonképpen ez a fórum már 2020. december végén megalakult 5 fontos szakmai szervezet részvételével és januárban bontott zászlót, amikor egy sajtótájékoztatón ezen kezdeményezés részleteit is bejelentették a szervezetek elnökei. Az Épületgépészben a címlapon az 5 elnök le volt fényképezve Nagy Gyula, a Magyar Mérnök Kamara elnöke társaságában.
Elvszerű kitartó munkával, nagyon sok kommunikációval jelentős és értékes kapcsolatokat tudtunk kiépíteni a szakmában és az építőiparban, és mindezeket a szakma fejlődésére, segítésére, pozitív befolyásolására fordítjuk.
Nagyon fontos, hogy a taglétszám hogy alakul. Röviden összefoglalva csökken a taglétszám csökkenése. Volt olyan év, hogy 30-40 taggal csökkent a létszám, most olyan 6-7 tagnál járunk. Ennek az egyik oka az, hogy kevesebben léptek ki. 2020-ban csináltunk tagbeléptető weboldalt. 2018-ban 5 tagjelöltünk volt, 2019-ben 9 tagjelöltünk volt, 2020-ban felugrott 35-re. És 2021-ben eddig most 55 tagjelöltünk van. Ez egy jó hír, de nem lesz minden tagjelöltből tag. 2020-ban a 35-ből 2021-ben mostanáig, augusztusig csak 10 lépett be. Talán még eljutunk 15-16-ig.
2020. évi pénzügyi beszámoló: MÉGSZ és Magyar Épületgépészetért Kft.
A Magyar Épületgépészetért Kft. egyszerűsített pénzügyi beszámolója
Imre Lajos a Felügyelő Bizottság elnöke is beszámolt a közgyűlésnek.
A közgyűlés látható többséggel, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta az egyszerűsített éves beszámolókat és a felügyelő bizottság jelentését.
Ezután Murányi Sándor alelnök és Biró Gábor gyártói tagozati szakértő prezentációit tekintette meg a közgyűlés.
2022. évi tervek
Bozsó Béla: A 2021-ből 8 hónap már eleve mögöttünk van, 2021-22-re vonatkozóan adnék tájékoztatást. Azt akarjuk csinálni továbbra is, amit a tevékenységi beszámolómban hallottatok, tehát a rendezvényeket, szolgáltatásokat. Folytatjuk az OMÉN tartalmának a gazdagítását. Az érdekvédelemben a fejlődési irányunk az, hogy a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórumban más épületgépészeti szervezetekkel együttműködve próbáljuk hatékonyabbá tenni az érdekvédelmet. Természetesen a taglétszám csökkenését meg akarjuk állítani és ha lehet, a növelését el akarjuk érni.
Golyán László: Az épületgépész szakma 2020-21 táján eljutott oda, hogy független a külső viharoktól, egyfajta eddigiekkel abszolút nem harmonizáló és kifejezetten új harmóniát jelentő, új együttműködést, új létezést jelentett, amely reményeim szerint hosszútávú lesz. A jelenlevők közül sokan megélték azokat az időket, amikor a vihar, a kardozás, az egymásnak feszülés, sokszor nemtelen eszközökkel jellemezte a szakmai közéletet, és most mondhatjuk el, nem félve inkább bizakodva, hogy azt a célt, amit annak idején kitűztünk és nem tudtuk, hogy fogjuk elérni, azt most jó eséllyel elmondhatjuk, hogy sikerült elérni. Azt pedig bizonyos értelemben kimondhatjuk, hogy a szakma meghatározó szervezetei, és a meghatározó szervezetet egyfajta rendezőelv mentén, azonos gondolkozásmóddal sikerült egybekovácsolni a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórumba. Olyan eredmény született, ami eddig a szakmában nem volt, és olyan legitimitás, ami azt lehet mondani, hogy megfellebbezhetetlen a jelenlegi viszonyok között. Azon szervezetek, amelyek a piaci felületen dolgozó épületgépészeket tömörítik, azok álltak itt össze. A Magyar Mérnöki Kamara specialitásként, teljesjogú tagként csatlakozott. Azon vagyunk, hogy azok a dominanciák, amelyeket korábban többen előjogként szerettek volna vindikálni, itt mindenki önmegtartóztatással, a közös cél irányába történő feszültségmentes együttműködés érdekében kizárja.
Van egy direktíva, amit én most felolvasok szó szerint. A mikró-, kis- és középvállalkozások, a magyar gazdasági szereplők 99,9 %-át teszik ki. A foglalkoztatottak 71 %-ának adnak munkát, közben a vállalatok által hozzáadott érték 57 %-ért felelősek. Tehát ilyen tekintetben, egy szép mondat: napjainkban a belső és külső okok végett a magyar gazdaság korszakváltáshoz érkezett. Ilyen értelemben ez a formáció, ami összeállt, az egy másfajta legitimációval is bír. Nem csak a szakmán belüli értékrendekből következő. Gyakorlatilag egy nagyobb gazdasági összefüggésben elhelyezve is bírja a legitimitás státuszát. Ezzel együtt, én úgy gondolom, a legfontosabb az, hogy a szakmán belül a piaci felület a rendező elv. Ennek az összeállásnak az alapja. Bármelyik gyártó bármelyik terméke valamilyen szinten a piaci felületen – pl. a tervező betervezi, a kivitelező elhelyezi –, gyakorlatilag ott válik konvertált értékké. Tehát a piaci felület a szakmában nem megkerülhető. Ez a fajta gondolatiság megszületett nálunk, megszületett több helyen is mint kiderült. Nekünk egy örömünk volt, hogy ezt először leírtuk, de bárki leírhatta volna, és akkor pont abban a passzban van, amiben most mi. Kiderült, hogy evidenciákat írtunk le. Le kell írni, evidencia híján értelmetlen feszültségek tették lehetetlenné a szakma együttműködését és együttes előre haladását. Reményeim szerint ezen vagyunk túl. Én úgy gondolom, hogy ez az együttműködési rendszer, úgy hívjuk most, hogy Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum, a szakma egyeztető rendszere. Egy gondolatot még fel fogok olvasni, hogy az egyeztető fórum tagjai a Magyar Mérnök Kamara, a HKVSZ, a Magyar Uszodatechnikai Egyesület, a Kéményjobbítók Országos Szövetsége és a MÉGSZ. Így vagyunk öten. Ahol szükséges, ott az Egyeztető Fórum által támogatott tematikus fórumok jöhetnek létre.
Annyit a tematikus fórumokról, hogy amit Biró Gábor felvázolt, ahhoz tudni kell, hogy Magyarországon a legnagyobb gyártói és márkaképviselői tömörülés az a MÉGSZ Gyártó és Márkaképviseleti Tagozata. Amikor ezt a dolgot segítettük megalakítani, nem is gondoltuk, hogy ennyire szerves lesz, sőt én akkor ki is fejtettem, hogy mi abban tudunk segíteni, hogy létezik egyfajta alapmodellünk, és ebbe beintegráljuk a tagozatot. Az eredményes kapcsolat eredménye, hogy a MÉÁSZ-ba is beléptünk. A MÉASZ a tagozatnak, és ezáltal a szakmának is kibővíti a lehetőségeit, nyomatékait.
Visszatérve az Egyeztető Fórumra, nem az a feladata, hogy tematikus fórumokat szervezzen, hanem a tematikus fórumok csatornázását megfelelő irányba és a szakma nyomatékával segítse. Viszont, ha olyan a helyzet, hogy alapvetően bármilyen oknál fogva, a szakma számára nagyon fontos kérdés már éppen nem feloldható azzal a feltételrendszerrel, ami adott pillanatnyilag, akkor az Egyeztető Fórum tematikus fórum létrehozásában is léphet. Erről Gyurkovics Zoltán néhány szót biztos mond a felsőoktatással kapcsolatos tematikus fórumról. De itt van a Gyártó és Márkaképviseleti Tagozat, ami egy nagyon jó fórum, aminek a törekvéseit támogathatja majd az Egyeztető Fórum. Mert nem mindegy, hogy a MÉGSZ támogatja, vagy a magyar épületgépész szakmát képviselő Egyeztető Fórum támogatását bírja maga mögött.
Vendégeink hozzászólásai
Gyurkovics Zoltán elnök, MMK Épületgépészeti Tagozat: Nagyon köszönöm azt a meghívást, amelynek a révén itt lehetek. Azt gondolom fontos, hogy együtt legyünk egymás rendezvényein, mert az az együttműködési folyamat, amelyet elindítottunk a januári színrelépéssel, azt egy nagyon hosszú előkészítés előzte meg. Murányi Sándor előadásához szeretnék hozzászólni, először is gratulálni. Nagyon fontos, hogy az a nagyon egyszerű szétválasztás és rendezés a két rendeletsor között van, ott kell csak rendet csinálni. Akkor nincsenek hatásköri átlépések. Nekem most óriási lesz a felelőségem ebben a kéményseprői, műszaki irányelv bizottságban, amelyben ezt meg kell tenni. Nyilván nem a mi terepünk lesz ez, úgy értem, hogy a gázosok terepe lesz ez, de meg kell próbálni megértetni azt, hogy ez nagyon fontos.
Visszatérve majd arra a témára, amivel megszólított Golyan László az Egyeztő Fórummal kapcsolatban. Én azt hiszem, hogy azt a működési elvet, amit mi kigondoltunk, azt mindenki világosan látja, úgy, ahogy Golyán László elmondta. A tematikus fórumokat említette. A tematikus fórumokat én azért látom fontosnak, mert egy szervezetet működésbe kell hozni. Tehát magától nem megy a dolog. Kérte, hogy mondjak rá példát is, ilyen tematikus fórum nagyon időszerű és ésszerű lehet, az pedig a képzés. A képzés és utánpótlás kérdése. Legyünk őszinték, a szakma nincs olyan jó helyzetben mint 30-40 évvel ezelőtt volt az utánpótlás tekintetében. A szakmunkásképző szinten, a szakközépiskola szinten, de nagyon nincsen rendben a felsőfokú szinten sem. Ez egy olyan indító tematikus fórum, amelyet felajánlottunk az intézményeknek, felajánljuk folyamatosan az intézményeknek, és úgy tűnik, nagyon vevők rá, nagyon örülnek a segítségnek. Mi ebben a tematizálásban tudunk segíteni, nem mi akarjuk megoldani, csak ez egy befogadott téma lehet például.
Én azt remélem Bozsó Bélával ellentétben, hogy a konferenciák nem kerülnek teljesen át a hálóra, mert én azt hiszem, hogy a személyes találkozásoknak olyan fontos a szerepük, hogy azt nem lehet pótolni semmiféle technikai eszközzel. Nekünk találkozni kell, nekünk beszélgetni kell, nekünk egymást erősíteni kell, nekünk egy erőt kell kifele mutatnunk. Ez mind azért van, hogy mi az érdekképviseltségünket tudjuk demonstrálni.
Netoleczky Károly elnök, Kéményjobbítók Országos Szövetsége: Nagyon szépen köszönöm a meghívásotokat, és hogy elmondhatom a gondolataimat a közös témánkról is és a tematikus fórumról is. Az Egyeztető Fórum gondolata évek hosszú során a fehér asztal mellett ülve, meg a szakmai találkozásokon felmerült egyre súlyosabb jelentőséggel. A jelenlegi állást azt tudjátok, létrejött ez az Egyeztető Fórum. Reméljük, hogy a szakma ki tudja használni ennek a lehetőségeit. Én azt hiszem, hogy mi egy lehetőséget teremtünk ezzel. Én a megalakuláskor azt mondtam, tekintettel arra, hogy ez egy hosszútávú feladat, hogy mi a lehetőséget megteremtjük, és majd a követőink folytatják a munkát. Konkrétan úgy fogalmaztam, hogy diófát ültetünk. Ennek a gyümölcseit remélem majd a következő generációk fogják élvezni. Az Egyeztető Fórum munkája, hogy tematikus fórummá aktualizálódik. Gyurkovics úr már említette, hogy itt két dolog van, amivel elkezdődött a munka. Az egyik a felsőoktatásnak a fejlesztése, a gondoknak a felvetése. Ott már a tanszékvezetőkkel megtörtént az egyeztetés. A másik a középfokú oktatás, a gondok felvetése és a középfokú oktatás felkészítése arra, hogy kellő tudású középgeneráció jelenjen meg a szakmában. Én nagyon üdvösnek tartanám. Itt a szakmunkás és a mérnökök között jelenleg nagyon nagy hiányt látok, a középgeneráció hiányát, aki megvalósítja a mérnökök munkáját. Amiről nekem kellene itt beszélnem az a harmadik tematikus fórum, ami egész konkrét, és a Kéményjobbítók Országos Szövetségéhez kötődik. Elkezdtük szervezni a XII. Országos Kéménykonferenciát, ami jövő év március végén lesz. Azért kivételes, mert most első alkalommal szélesebb körű szakmai összefogás alapjain állhat. A szokásos támogatók az eddigi tárgyalásaim alapján részt vesznek a munkánkban, támogat minket az Országos Katasztrófavédelem Főigazgatósága, a kandallósok társasága, az MBSZ résztvevői többek között. Szeretném a MÉGSZ tagságát megnyerni arra, hogy támogassa ezt a rendezvényt azzal.
Én azt kérem egyrészt, hogy működjünk együtt ebben a Kéményseprőipari Műszaki Bizottságban, és szülessen egy kéményseprő ipari irányelvek gyűjtemény, mert ez a célja ennek, hasonlóan a gázipari szabályozáshoz, szülessen meg egy égéstermék elvezetést tárgyaló műszaki gyűjtemény, amit a praktizáló, gyakorló mérnökök használhatnak. Én ezt már régóta javasoltam az Országos Tűzmegelőzési Bizottság ülésein is és az OKF különböző ülésein, mert ők sem tudják hogy elbírálni a kérdést, a mérnökök pedig nem tudják, hogyan tervezzék. Az égéstermék elvezetés nagyon sokáig perifériális téma volt. Amikor elkezdtem ennek a szövetségnek a vezetését, többek között azt a célt tűztük ki, hogy az égéstermék elvezetést építsük be az épületgépészet rendszerébe, mert hiszen oda tartozik. Véleményem szerint az épületgépészet rendszere érdekli a fogyasztókat. Nem az érdekli, milyen kémények, milyen csatlakozás stb., hanem elég melege van, elég komfortosan érzem magam, van-e melegvizem és hibátlanul, gazdaságosan működik-e a rendszer. Ezt a kört kell kielégíteni.
Elkezdődik egy beszélgetés a jogszabályalkotók és a jogszabályalkalmazók között. Más a jogszabályalkotók szemléletmódja és más a jogszabályalkalmazók szemléletmódja. Ez is lehet egy tematikus fórum majd, még csírájában van, de már elkezdtem a tárgyalást. Ez kormányzati szinten is szöget ütött különféle emberek fejében. Lényeg az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Közjogi Bizottsága kapta a feladatot, hogy vizsgálja ezt a kérdést. Tudom, hogy ez nagyon elvontan hangzik és tudományosan, de ennek az albizottságnak a helyettes vezetője azt mondta, hogy az építőipar egyik fontos területe az épületgépészet, és ebbe a munkabizottságba behívtak hármunkat is épületgépészek közül: Gyurkovics Zoltánt, Nagy Gyulát és engem. Szeretném itt is a segítségeteket kérni, hiszen ti frontvonalban dolgoztok. Tehát, mint alkalmazók nagyon sok gondolattal, tanáccsal szolgálhattok nekünk, amit mi ebben a bizottságban tudunk képviselni és remélem, hogy majd a konferencián erről be tudunk számolni. Köszönöm a figyelmet és további eredményes munkát kívánok a szövetségnek.
A közgyűlés véget ért.
Tájékoztató tagjainknak az évi rendes közgyűlésünkről
Magyar Épületgépészek Szövetsége
2020. február 29., Visegrád
A közgyűlés első perceiben Bozsó Béla ügyvezető köszöntötte a megjelent tagokat, tagjelölteket és pártoló tagokat, és néhány a részvétellel és szavazással kapcsolatos formalitást ismertetett, majd átadta a szót Pánger László levezető elnöknek. A közgyűlés napirendjei a tevékenységi, érdekvédelmi és pénzügyi beszámolók, a 2020. év terveinek ismertetése, a hozzászólások és végül az elnöki zárszó voltak.
Érdekvédelmi beszámolók
MÉASZ-ról, ÉMI-ről, új gázrendeletekről
Gyárfás Attila ügyvezető elnök
Két fő területen tevékenykedtem az év folyamán. Az egyik feladatkör az ÉMI-vel kapcsolatos. Az ÉMI-vel a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségen (MÉASZ) keresztül vagyunk kapcsolatban. A MÉGSZ tagja a MÉASZ-nak, és ebben a minőségünkben képviseljük elsősorban az épületgépész márkakereskedőket ebben a szakmai szövetségben. A MÉASZ további tagjai az építőanyaggyártó cégek egyesületei. A gépészettel kapcsolatban mi viszünk be javaslatokat a MÉASZ-ba, vagy éppen kritizálunk, és az elmúlt évben a MÉASZ-on belül az épületgépészetnek az ÉMI-vel kapcsolatos problémái előtérbe is kerültek. Az ÉMI-nek olyan monopóliumai vannak bizonyos vizsgálatoknál, hogy nem lehet megkerülni őket és a feltételeket ők diktálják. Sok idő kell, hogy egy-egy minősítést elvégezzenek. Az is gond, hogy máig tisztázatlan, mi tartozik az építési termék fogalmába.
Megjelent először egy EU-rendelet, ami előírta, hogy teljesítménynyilatkozatot kell csinálni minden szabvánnyal rendelkező termékről. De ha nincs harmonizált szabvány egy termékkel kapcsolatban, és sok ilyen termék van az épületgépészetben is, akkor mindenfajta procedúra, költséges és hosszantartó vizsgálat szükséges ahhoz, hogy megszerezzék azt a nemzetközi értékelési papírt, amit a magyar kormány ill. az EU-rendelet végrehajtásként előírt. Erről van vitánk az ÉMI-vel. Az ITM-be és az illetékes államtitkárságra is írtunk levelet a MÉGSZ nevében, ahol bepanaszoltuk az ÉMI-t. Én azt képviseltem az ÉMI-vel szemben, hogy az épületgépészeti termékeknél nem kell mindenre rásütni, hogy építési termék, a tömegtermékeket, pld. a radiátort, nem kell mindenféle költséges és hosszantartó tanúsításoknak alávetni. Ezt többé-kevésbé tudomásul vették. Nem tudok róla, hogy bárkit is felelősségre vontak volna, aki olyan terméket épített be, aminek nincs tanúsítása, akár tervezői, akár szerelői minőségben, és sokak szerint teljesen felesleges az épületgépész szakmában. Ezt a vonalat képviseljük, egész évben erről volt szó. Egyébként, ami a gáz direktíva alá tartozik, az sem építési termék. A kéményekkel kapcsolatban az nyilvánvaló, hogy ami a gázkészülék részeként van tanúsítva, az nem építési termék, hanem a gázkészülék, ill. az egyéb kémények azok mind építési termékek, azokra kell építési nyilatkozat.
Az év elején megjelent kettő kormányrendelet és minisztériumi rendelet is, az úgynevezett MBSZ. Ezek majd március 16-val fognak hatályba lépni és akkor hatályát veszti a jelenleg hatályos MBSZ. Az új MBSZ lényegesen rövidebb, mert a minisztérium jogászai úgy döntöttek, hogy akár minisztériumi-, akár kormányrendeletről legyen szó, csak követelményeket tartalmazzon, ne legyenek benne műszaki javaslatok, számítási módszerek, táblázatok. Ez azt jelenti, hogy a tervező felelőssége, hogyan számít ki valamit, mi alapján választ ki egy terméket. Nagyobb lett a tervező szabadsága, de egyben a felelőssége is.
Az újdonság az egész rendszerben az, hogy lesz egy segédanyag, ami fent lesz a minisztérium egyik oldalán, ahol azok a kiegészítések, amelyek benne vannak a most hatályos MBSZ-ben meg fognak jelenni ezen a honlapon, és ez még ki lesz egészítve magyarázatokkal, javaslatokkal. A Gázipari Műszaki Szakbizottság feladata, hogy ezt az anyagot naprakészen tartsa. Annyiban jobb ez a rendszer, hogy ha módosítani kell egy új jogszabály alapján, ezt bármikor meg lehet tenni, csak a kiegészítés tartalmát kell változtatni. Ebben benne lesz az összes diagramm, ábra. Ezen dolgozunk keményen. Ezzel kapcsolatban csinál a MÉGSZ egy országos turnét, ahol én tartok erről előadást. De ma délután is erről lesz szó egy kicsit kibővítve. Továbbra is fennáll, hogy a rendeleteket nem kötelező alkalmazni tervezőkre vonatkozóan, ha ők tudnak más megoldást, az ő felelőségük, hogy az jó legyen műszaki-biztonság és egyéb szempontból is, ezt pedig bizonyítani kell. Nagyon megnőtt a tervezők felelőssége, hiszen tavaly életbe lépett az egyszerűsített gázkészülék csere fogalom, ahol eleve tervkötelesen lehet módosítani, nem kell felülvizsgálatot csináltatni, tehát egyedül maradt a tervező ebből a szempontból. Az ő felelősége, hogy jó legyen, sőt neki kell átvenni a rendszert.
Szakképzési reform
Kirch Ervin alelnök
Az úgynevezett Épületgépész Készségtanács munkájáról szeretnék pár szót szólni – mondta Kirch Ervin alelnök, aki a készségtanácsban volt a szövetség képviselője – amelynek az épületgépészeti szakképzési változások megalapozása volt a feladata az elmúlt mintegy másfél évben. Az ITM és a MKIK megbízásából működik, minden szakmai ágazatnak van ilyen bizottsága, a miénkben jellemzően épületgépészettel foglalkozó cégek és szövetségek képviselői vannak benne az ország minden részéről, vannak benne oktatási szervezetek is, de szerelők is kisebb cégektől, a klímások részéről is, tehát gyakorlatilag egy jó szakmai csapat.
A munkánk egyik eredménye, hogy 2020 szeptembertől a diákok már az új képzési rendszerben lesznek beiskolázva. Szeptembertől már az új tananyag meg tanterv szerint fognak tanulni. A szakképzésben alapvető változás lesz, hogy technikum és szakképző iskolák lesznek, a technikumok 5 évesek lesznek, a szakképző iskolák 3 évesek, és lényeges a köztük lévő átjárhatóság. Fontos volt a cél a minisztérium részéről, hogy a szakmák között átjárhatóság legyen, ha valamelyik diák úgy gondolja, hogy nem tetszik, amit elkezdett, át tudjon menni egy másik ágazatba, másik szakmába anélkül, hogy újra kellene kezdenie az egészet elölről. A bizottsági munka során ez volt a legnagyobb problémánk, hogy például egy villanyszerelőből, aki két éve tanul villanyszerelést hogyan lesz épületgépész, vagy hogy lehet egy esztergályosból csőszerelőt vagy villanyszerelőt képezni. A közös alapozás kidolgozása volt a legnagyobb probléma az első pillanattól kezdve. Ebben voltak a legnagyobb viták, ami elhúzódott és a végén úgy döntöttünk, hogy az egész gépészeti ágazat kiválik ebből az átjárhatósági elvből és önállósítja magát. Most az a helyzet, hogy ha nem változtatják meg rövid időn belül a minisztériumnál, az épületgépészetről nem lehet átmenni például a villanyszerelésre és a villanyszerelő szakágból épületgépészetre, jelen állás szerint az épületgépészet nem átjárható. A technikum 5 éves lesz érettségivel, 4 év után rendes érettségi van, és az 5. évben a tanuló megkapja a szakmai érettségit, a technikusi végzettséget is.
Három főszakma maradt az épületgépészetben: hűtés- és szellőzésrendszer-szerelő, központifűtés- és gázhálózatrendszerszerelő, víz- és csatornarendszerszerelő. Tehát ezt a három szakmát lehet tanulni a 9. osztálytól. És ezekre az alapszakmákra lehet később, felnőttképzés keretében a kiegészítő szakmákat megtanulni. Viszont van egy olyan hátránya, hogy alapszakmát nem lehet felnőttképzésben tanulni, csak nappali képzésben. Jelen állás szerint. A készségtanács a képzés alapjait fektette le, a szakképzés további részleteinek kidolgozására az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakértőket bízott meg.
Nyomástartó edények biztonsága
Pánger László alelnök
Ahogy a gázos oldalon is megtörténik, úgy a nyomástartó edények biztonságának szakmai követelményeivel is foglalkozik egy szakbizottság annak érdekében, hogy a nyomástartó- és töltőedények rendeletei pontosabbak és korszerűek legyenek. 1978-ban külön adták ki a kazánbiztonsági szabályzatot és a nyomástartó-edények biztonsági szabályzatát, a gyártás-szerelések egy csomagban voltak, aztán jött az EU, sok mindent meg kellett változtatni, jött a harmonizáció, modulokat jelentettek be, különböző kategóriák jelentek meg, és szétvált a gyártás, valamint a kivitelezés-szerelés. A kivitelezés-szerelésre előbb megjelent a 63/2004-es GKM rendelet, majd azt módosította a 2/2016-os.
A gyártásra megfelelőségi rendeletek jöttek ki, a 9/2001 GM rendelet és a most is hatályban lévő 44/2016-os NGM rendelet. Ránk a 213/2019-es kormányrendelet vonatkozik, ami a szerelés-kivitelezést taglalja. A korábbi rendeletekben elő volt írva, hogy a csővezetékekre is kötelező bizonyos rendszereket működtetni, és minősített hegesztéstechnikai rendszert kellett működtetni. Most az új szabályzatban a változás az, hogy a hegesztésre egy külön rendelet jelent meg, ami még súlyosabb, mint ami eddig volt. A 213-as rendeletben, vagyis a mostani érvényes rendeletben annyi pozitívum van, hogy enyhébbek lettek az előírások. Enyhültek a felülvizsgálati idők is, pld. kazánoknál szerkezeti vizsgálatot 3 évenként, szilárdsági vizsgálatot 9 évenként kell tartani. Töltőberendezéseknél ez 5 év. A mostani rendeletből kivették a minőségi követelményeket. Megjelent egy új rendelet, a 3/1998 rendelet módosításaként a 8/2018-as ITM rendelet, ami az ömlesztő hegesztésekre vonatkozik és előírja, hogy aki ebben a szakmában dolgozik és hegesztést végez, annak minősített rendszert kell működtetni. Hogy valakinek van-e minősítése vagy nincs, azt a hatóság nem vizsgálja. Tehát amikor jön a kazánbiztos, és átvesz egy gőzös kazánszelepet, akkor a 213-as rendelet szerint megnéz mindent, de hogy a kivitelezőnek van-e a hegesztésre vonatkozóan minősítése vagy nincs, azt nem vizsgálja. Viszont ha mégis ellenőrzik és nincs, akkor komoly probléma lehet. Ez egy furcsa kettősség, de nekem az a javaslatom, hogy aki hegesztéssel foglalkozik és nincs ilyen jogosítványa az jól gondolja végig. A MÉGSZ mellett működtetjük az Épületgépészeti Hegesztési és Technológiai Klasztert, közös összefogással működtetjük a klaszter minősített rendszerét, aminek az az előnye, hogy a fenntartási költség szétoszlik a tagok között. Ha egy cég egy ilyen minősített rendszert szeretne működteti, az kb. 1 millió Ft-ba kerülne egy évben. Most hatan vagyunk minősítve ebben a klaszterben, ez a költség így hatfelé oszlik. A klaszterben, amely nyitott más vállalkozások előtt is, folyamatosan végezzük az éves tevékenységünket. Kétféle minősítésnek vagy szempontnak kell megfelelni. Az egyik az MSZ 38-34 2-es szabvány, amiben leírják, hogy ebben a rendszerben hogyan kell működtetni és működni, és a 8/2018 ITM rendelet. Mind a kettőre külön auditokat kell végezni, ill. újraminősítéseket.
Médiumok, oktatások, rendezvények
Bozsó Béla ügyvezető
A MÉGSZ-nek a legfontosabb tevékenysége az érdekvédelem. Az egész szakmában és gondolom a tagok körében is az a leghatározottabb elvárás, hogy az érdekvédelmi problémákat, a szakma problémáit próbáljuk rendezni, ebben előre lépni. A többi tevékenységünk ehhez képest kisebb jelentőségű, ezek között vannak a MÉGSZ-nek a médiumai, ezek közül is az Épületgépész szaklap. Tavaly 6 lapszámot adtunk ki. Két főprofilja van a szaklapnak, szakmai, közéleti témaköröket próbálunk az első felében bemutatni, a másik felében pedig szakcikkeket, szakmai tudással kapcsolatos írásokat közlünk. Szakszerkesztőnk, dr. Vajda József, az elmúlt években végzett munkájával, a korábban ismertekhez képest lényegesen több, új szakcikkírót tudott beszervezni a szakmából. Ez nem volt egyszerű, mert a mérnökképzéseken a szakcikkírás nevű tantárgy nincs. Külön gratulálok dr. Vajda Józsefnek, hogy ezeket az új szerzőket az elmúlt években megtalálta, és az Épületgépészben megjelenhettek a cikkeik. Egy másik nagyon markáns dolog, hogy a szakszerkesztő szakmai felkészültsége és alapossága következtében a szakcikkekben lévő hibák radikálisan lecsökkentek.
Másik fontos médium a Csőposta. Fellelkesülve azon a visszajelzésen, hogy sok tag fontosnak és jónak tartja a csőpostát, Sőbér Líviával elhatároztuk, hogy minden pénteken összeállítjuk és kiküldjük a tagoknak. Továbbra is várható, hogy a legfontosabb építőipari, jogszabályi és egyéb hírek érkeznek péntekenként.
A másik gyakori hírlevél a MÉGSZ-hírlevél, amiben sok termékinformációs hír van, melyek a pártoló tagjaink hírei. A MÉGSZ-hírlevél egyik legfontosabb funkciója, hogy a pártoló tagokkal folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, valamint a tervezők és kivitelezők felé kommunikációs lehetőséget biztosítsunk nekik. Van egy újabb médium, ez az epuletgepesz.hu, az Épületgépész szaklap webes felülete. Elkezdtük ezt a honlapot egyre aktívabbá, egyre informatívabbá tenni 2019-ben.
Egy másik nagyon erős vonal a rendezvényeink, ezekről biztos sok meghívót kaptatok. Tavaly négy turnét indítottunk, főleg a régióközpontokba jutottunk el szakmai rendezvényekkel. Ezeken a turnékon 2/3 részben a pártoló tagjaink szerepelnek előadóként.
Ismertek még a szakmai napjaink, amiket általában a Lurdy Házban rendezünk. Év elején indítottunk a Starttal, utána jött tavaly a Napenergia-konferencia, utána, először a MÉGSZ életében a Gáztechnikai Szakmai Nap, ami már elsőre sikeres lett. Ősszel jött az Ipari és Technológiai Szakmai Nap, ahol általában kihelyezett helyszínekre megyünk. Tavaly a Délpesti Szennyvíztelep volt a helyszín, ahol az előadások után a szennyvíztisztításnak a technológiáját működés közben is meg lehetett ismerkedni. A rendezvényre ellátogató 120 épületgépész igen hálás volt, hogy a kulisszák mögötti területre bepillantást szerveztünk nekik. Próbáljuk ezt a hagyományt folytatni. Ezután jött a Megújuló Energia Szakmai Nap és a Klíma- és Légtechnikai Szakmai Nap. A szakmai napok szervezésében Kárpáti Zoltán és Sőbér Lívia vállal nagy szerepet.
A gázszerelői igazolvány meghosszabbításának tanfolyamát is szervezzük. Kliegl Edit ezeknek a tanfolyamoknak a szervezője. Az alapgondolat az, hogy minden hónap utolsó péntekén lehet jelentkezni a budapesti tanfolyamra, kivéve júliust és decembert, néha vidéki városokba is elmegyünk. Tavaly 16 gördülékeny és korrekt tanfolyamot szerveztünk, elég nagy létszámmal. Az év végére egy jogszabálymódosítás miatt elvesztettük ezt a jogosultságot, ezért idén egy oktatási partnerrel fogjuk folytatni.
Nagyon fontos munkánk volt az Országos Magyar Épületgépész Napok és ezen belül az épületgépész bál szervezésében való részvételünk. Majdnem minden munkatársunk részt vett ebben, nagyon sokat dolgoztunk. Golyán László elnök és Gyárfás Attila is intenzíven dolgozott a szervezőbizottságban. Nagyon komoly támogatást adtunk ehhez a közös munkához, amelyben több szakmai szervezet is benne volt. És meglehetősen sok helyi partner is jelentkezett Szolnoktól kezdve Zalaegerszegig. Sikerült Barótfi István professzornak azt a vízióját megvalósítani, hogy ne csak a műszaki egyetemen legyen egyetlen egy napra épületgépészek napja, hanem az egész országban, és ne egy napig, hanem lehetőleg egy héten keresztül legyenek szakmaközösségi események. Az Épületgépész felületein is nagyon komolyan foglalkoztunk ezzel a témával. Ami még nagyon fontos, hogy a bálon, ahol a szakma legrangosabb díjait átadják, ott van Meszlényi-díj is. Ezt novemberben Takács Gábornak adtuk át, aki a Magyar Uszodatechnikai Egyesületnek az elnöke, nem mellesleg MÉGSZ-tag.
Pénzügyi beszámolók
Bozsó Béla ügyvezető
A Magyar Épületgépészek Szövetségének egyszerűsített pénzügyi beszámolóját minden évben el kell készítenünk, és egy hivatalos bírósági felületre fel is kell töltenünk május 31-ig. Ezt a beszámolót a könyvelő elkészítette, a könyvvizsgáló megvizsgálta, a Felügyelő Bizottság pedig a könyvelő irodában találkozott a könyvelővel, és átnézte a bizonylatok egy részét. A MÉGSZ éves beszámolója tervezetét a közgyűlés elé terjesztem tájékoztatásul és jóváhagyásra.
Ugyanígy bemutatom tájékoztatásul és jóváhagyásra a Magyar Épületgépészetért Kft. egyszerűsített pénzügyi beszámolóját. A kft. 100 %-ban a MÉGSZ tulajdonában van, minimális óraszámban én vagyok az ügyvezetője, Kliegl Edit végzi a minimális adminisztratív munkát és a MÉGSZ elnöksége irányítja és ellenőrzi. Ez egy csaknem alvó gazdasági társaság, évente csak 1-2 projekt zajlik benne.
Imre Lajos a Felügyelő Bizottság elnökének jelentése
Bozsó Béla: a Felügyelő Bizottság kérésére, az ő felügyeleti tevékenységük szakmai kiegészítésére évek óta független könyvvizsgálói jelentés készül, ez idén is megtörtént, ezt az iratot tartom a kezemben. A könyvvizsgálónak a könyvelő cég minden adatot a rendelkezésére bocsátott, és megküldte a könyvvizsgáló jelentését. A szöveg 95%-a a könyvvizsgálói tevékenységnek a részleteivel foglalkozik. A könyvvizsgálói jelentés konkrét megállapítását olvasnám fel: „Elvégeztem a Magyar Épületgépészek Szövetségének könyvvizsgálói vizsgálatát. Véleményem szerint a mellékelt éves egyszerűsített beszámoló megbízható és valós képet ad a MÉGSZ 2019. december 31-i fennálló vagyoni- és pénzügyi helyzetéről. Valamint az ezen időponttal végzett üzleti évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről a Magyarországon hatályos számvitelről szóló törvénnyel összhangban van.”
A közgyűlés elfogadta az éves egyszerűsített pénzügyi beszámolókat és a Felügyelő Bizottság jelentését.
A 2020. évi tervek
Bozsó Béla ügyvezető
Ami 2019-es évben sikeres és értékes volt azt mind szeretnénk folytatni. Amiről tehát a 2019-es tevékenységi beszámolómban beszéltem, azok idén is tervek, ezeket csak röviden ismétlem meg: médiumok megjelentetése, a rendezvények, tanfolyamok, az OMÉN-ben való együttműködés. Továbbra is célszerű és fontos Sőbér Líviának, a projektszervező, kommunikációszervező, Kárpáti Zoltánnak a szerkesztő, hirdetésszervező, Kliegl Editnek a tanfolyamszervező és az összes adminisztráció lebonyolító tevékenységét megtartani, fejleszteni, és továbbra is a feladatoktól függően napi kb. 4 órányi elfoglaltságot jelentő érdekvédelmi szakértői munkára számítunk Gyárfás Attilától. Ami újdonság lehet 2020-ban, és holnap az elnökség ezt tárgyalja, az az, hogy az úgynevezett internetes tagi szaknévsort fejlesszük. A tagi szolgáltatások egy nagyon lényeges dolog, de elég nehéz olyan tagi szolgáltatásokat működtetni, fejleszteni, ami legalább a tagok felének érdekes. Igyekszünk ilyet találni. Ami a tagok 20%-ának érdekes lehet, abba is belevágunk. Ha már a felének, az már nagyon jó. Úgyhogy ezt a tagi szaknévsort, reménykedve abban, hogy a tagok számára ez egy értékes dolog lesz, szeretnénk megcsinálni. Nem olyan tagi szaknévsort akarunk, aminek adatlapjai – minden tag kap egy adatlapot – a Google-ban a 162. helyen jönnek ki, hanem olyat, amelyik legalább az első tízben, és azon belül is minél előrébb van. Megvannak ennek a módszertani lépései, kb. 1 év alatt egy jól felépített, a kereső optimalizálás szempontjából folyamatosan menedzselt honlapot fel lehet hozni olyan szintre, hogy elsősorban a vidéki tagok adatlapjai megjelenjenek a Google keresőben a vezető helyeken. Budapesten már sokkal nehezebb a helyzet, mert ott rengeteg a cég. Tehát, elnézést kérek a budapesti tagoktól, nem biztos, hogy Budapesten annyira hatékonyak leszünk, mint bármilyen másik város esetében.
Újdonság, hogy egy önálló tagtoborzó honlapot hozunk létre. Ennek a munkája tavaly elkezdődött és idén fejeztük be. Az a lényeg, hogy a tagbelepes.megsz.hu domain névre készítettünk egy honlapot, ami a MÉGSZ tagság előnyeiről szól. A szolgáltatásainkról szól, arról, hogy szakmai közösséget lehet találni, hogy érdekvédelmet támogat, aki ide belép, és még kisebb-nagyobb előnyöket is élvezhet: 20%-os kedvezménnyel elmehet a fényképes gázszerelői tanfolyamra, vagy ingyenesen elmehet egy konferenciára, vagy a Gázközösségnek az egyébként zártkörű szekszárdi szakmai napjára meghívót kap. Vannak itt olyan előnyök, amik jól kiegészítik a MÉGSZ-tagsággal járó további előnyöket.
A megsz.hu, a központi honlapunk közelít a 10 éves korhoz, ami nagyon sok. Azt tervezzük, hogy idén lecseréljük végre. A valódi születésnapunk környékére, talán a nyár elejére, júniusra egy pécsi, születésnapi retro-ünnepség terve körvonalazódik, kérdés, hogy az elnökség jóváhagyja-e. Újra és újra felmerül az, hogy Meszlényi Zoltánnak a Fűtési rendszerek központi üzembehelyezése c. zsebkönyvét frissítsük fel és adjuk ki újra, mert szükség van rá.
Elég nagy probléma, hogy kevés iskolás megy az épületgépészeti szakképzésbe. Újra és újra megkeresnek szakközépiskolai igazgatók, szaktanárok, hogy valahogy kellene segíteni. Nem egyszerű dolog. Ha lenne 20 millió forint pályázatból, akkor az nagyon jól jönne. De nincs ennyi pénz. Elérni több ezer általános iskolás gyereket Magyarországon nem lehet 1 millió Ft-ból. Kis pénzből kicsi a hatás, ez a fő probléma, és nincsenek erre pályázati támogatások. Meglátjuk, hogy valamit ki tudunk-e találni.
Az előbb már említettem, hogy a fényképes gázszerelői tanfolyamra év végén már nem volt jogosítványunk, most sincsen, de összefogtunk egy oktatásszervező bt.-vel, amely megszerezte a különféle papírokat hozzá. Együttműködési megállapodás alapján ezzel a céggel újra ugyanazt a korrekt, népszerű szolgáltatást fogjuk nyújtani, mint korábban. Tehát ezek lennének az újdonságok, amiket az elnökség holnap is megbeszél, de szívesen meghallgatom a véleményeteket.
Kormos László: A fűtési kiskönyv aktualizálásával kapcsolatban. Ki lehetne bővíteni a vízkezeléssel kapcsolatos ismeretekkel. Nagyon nagy a változás a használati víz kezelésével, szerelésével. Nagyon jó, hogy van az elnökség és dolgozik. De hogy mit dolgozik, azt egy kicsit jobban kéne propagálni a tagság felé. A döntések eredményét egy tájékoztató formájában) kellene kiküldeni a tagság felé. Ne legyen egy elnökség és egy tagság és elmegyünk egymás mellett.
Németh Vilmos: A nyári találkozással kapcsolatban javaslom, hogy szavazza meg az elnökség, de ha az elnökség úgy dönt, hogy nem lehet ezt megvalósítani, akkor adjunk össze rá támogatást. A másik hozzászólásom a kis könyvvel kapcsolatban. Csináljunk egy bizottságot, vannak jó szakemberek, akik ezt vállalják. Az okosságokat fűzzük bele ebbe a kis könyvbe.
Huszák Géza: A Google helyezésekkel valóban foglalkozni kell, mert úgy néz ki, hogy az internet és az informatika egy olyan téma, ami meghatározza a további fejlődésünket.
Cserkúthy László: Azt a gondolatot akarom megosztani veletek, hogy hasonlóképpen érzem magam, mint 30 éve. Amikor elindítottuk ezt a szövetséget, azért tettük, mert éreztük, hogy valamit másképp kell csinálni, és ehhez közösen kerestük az utakat. Ma hasonlóképpen érzem magam. Az épületgépész világunk elkezdett egészen más irányba működni. Másképpen kell tervezni, másképpen kell kivitelezni, egészen más dolgozókkal kell együtt csinálni, sok minden megváltozott. Most abban a kivételesen kegyelmi helyzetben van a szövetség, hogy a munkatársak munkájának köszönhetően nyugodt helyzetben vagyunk. Szerintem a szövetség jó helyzetben van ma, de ha így működne a jövőben is, és ebbe magamat is beleértem, akkor az nem fog menni. A változásokra szerintem most is jó válaszokat kell adnunk, ugyanúgy mint 30 évvel ezelőtt, amikor megcsináltuk a szövetséget egy új gondolkodás mentén. És azok, akik akkor elindultak, azoknak a nagyon nagy része ma is itt van. Ez bizonyítéka annak, hogy jól gondolkodtunk akkor. Emlékezzetek vissza, mekkora erők működtek akkor, hogy ezt nem így kell, hanem úgy kell. Mennyi támadás ért akkor minket. Valahol ebben a szituációban vagyunk ma. Sokkal aktívabban kell kitalálnunk azt, hogy a szövetség merre haladjon. Annak ellenére, hogy minden, amit elmondott Bozsó Béla, az jó. Plusz gondolatok és új ötletek kellenek.
Szabó Imre: Amit elmondtál, arról az a szó jutott eszembe, hogy utánpótlás. Lehet, hogy nem elég nagy a hangsúly, hogy ebbe az irányba mozduljunk el. A kecskeméti szakközépiskolában egy épületgépészeti összejövetelen az az ötletem támadt, hogy jó lenne, ha mi, a Magyar Épületgépészek Szövetsége tagjai mi is megjelennénk ott és támogatnánk. Minél nagyobb nyilvánossága legyen ennek a szakmának, a szakközépiskolának, ahova jelentkeznek, ahol megtanulják a szakmát. Első lépésben szeretném elérni, hogy van Kecskeméten egy Meszlényi-díjasunk. Az ő képét a Meszlényi-díj emblémával szeretném látni az iskolában a kiállított tárgyak felett, hogy lássák a diákok.
Kovács Tamás: Egy informatikai kérdés felmerült. Kovács Tamás vagyok, a Wotan Solutions Kft.-től jöttem. Az épületgépészeti területen belül informatikai szoftver fejlesztése terén érdekeltek vagyunk. Én azt gondolom, hogy a szövetségen belül vannak informatikusok, ültessük össze a szakembereinket és egyeztessünk. Szerintem nagyon sok olyan információt lehetne kicserélni, amit később érvényesíteni lehetne.
Mayer József: Lacinak és a kollegának a hozzászólását szeretném kiegészíteni az utánpótlás témakörben. A szakmát népszerűsíteni kell. Az egyértelmű, hogy a szövetségnek a további élete ezen fog múlni. A vállalkozásoknak van a szakképzési alap. A jogalkotóknál nem lehetne kezdeményezni, hogy erre a célra legyen pénzalap? Lehet, hogy naiv vagyok, de mint szövetség utána lehetne nézni.
Nem azonosítható felszólaló: Erre csak egyetlen egy dolgot szeretnék reflektálni. Elhangzott, hogy legyen meg ez a kiskönyv. Nem füzetet kellene csinálni, hanem egy olyan alkalmazást, amit tudnánk használni. Hiszen már nem nagyon olvasnak könyvet. Mindenkinek a kezében telefont látok. Sokkal egyszerűbb lenne, ha elektronikusan oldanánk meg. Vagy mi lenne, ha ehhez más helyen lenne egy internetes fórum, akkor lehetne, vizes, fűtéses, hegesztéses fórum és ahhoz hozzá lehetne szólni.
Murányi Sándor: Ha újítani akarunk, sok fiatal kell, abszolút a fiatal módszerekhez kell alkalmazkodni.
Elnöki összefoglaló
Golyán László: A munkatársaim részletesen ismertették az elmúlt évi munkánkat és a terveinket, így ezeket nem érinteném. Alaptevés nálam, hogy a múlt jelöli ki a jövőt, erről szeretnék pár gondolat erejéig beszélni.
Az elmúlt 30 évünk három fázisra osztható. A kezdeti fázis: német orientáció, a német modell átvehető részeinek követése, ami hasznos időszak volt, és aminek a jellemzői a sok-sok tanulmányút. Nem csak külföldön, hanem itthon is szélesebb és értékesebb kapcsolatokra tettünk szert. Felépült egyfajta szakmai közösség ellenszélben. Olyan értelemben ellenszélben, hogy az addigi szokáselv és meghatározó erővonalak egyértelműen idegenként tekintettek arra a gondolatiságra, amit képviseletünk.
Ebből következett a második szakasz, amit én átmenetinek, középkornak nevezek a szövetség életében. Cserkúthy Lacihoz kötődött az első 12 év, az építkezés, a német vonal, a kezdeti szakasz. Bertalan Ferenc elnöksége alatt igyekeztünk valami mást csinálni, más oldalról közelíteni, és a célok felismerésig el is jutottunk. Ebben a második szakaszban próbáltunk egyfajta nyitást indítani. Erről a bakonybéli kibővített elnökségi ülésen beszéltünk sokat. Előtte volt az önmegfogalmazásnak egy másik eleme: Tengelicen mondtuk ki először a hármas célt, a belső és külső elfogadottságot, valamint a stabil működés feltételeinek megteremtését. A működés feltételeit az ügyvezetés megoldotta. A belső elfogadottság alatt a szövetségen belüli, a külsőn pedig a szakma elfogadását értettük, amit nehezített néha az ellenszél, az ellenséges környezet. Felmerült az is, hogy a szakmában akkor meghatározó erők adott esetben kiközösítik és a továbblépés tekintetében korlátozzák a MÉGSZ működését. Érezve ezt tudtuk, hogy egyfajta módszerességet kell vinni a tevékenységünkbe a fenti hármas alapgondolat alapján. És a nyitásunk indításakor a soproni közgyűlésen megfogalmaztuk, hogy mi mindenkivel együtt akarunk működni, akinek a programját megismertük, elfogadtuk, közös programot tudunk csinálni, és akkor közösen tudunk cselekedni. Kerestük a támaszokat, és például azután építettük fel a szakmán belüli legnagyobb épületgépészeti gyártói és márkaképviseleti tömörülést, a gyártói tagozatunkat, amely több mint negyven cégből áll. Ezzel a tagozattal együtt vagyunk tagjai a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségnek, amiről Gyárfás Attila szólt a beszámolójában.
Komoly áttörés volt, amikor átléptünk harmadik szakaszunkba, elindultunk az újkor féle. Ez az önmeghatározásunkkal kezdődött, amikor is lefektettük az alapgondolatainkat, alapelveinket, amelyek a jelenlegi működésünket meghatározzák. Ebből le tudtuk bontani a szövetség két nagyon fontos irányát. Technikai „automatizmusunk” az ügyvezető és a munkatársak szisztematikus és rendezett működése. Az országos rendezvénysorozatok, a Lurdy Házban tartott szakmai napok, az oktatásaink stabilitást jelenek, ma már eljutottunk oda, hogy a START rendezvényünkön van a Magyar Mérnök Kamara Épületgépészeti Tagozatának képzési évnyitója. Ez egy partneri visszaigazolás, arról, hogy értéket teremtünk. Egy másik fontos alaptényező a munkánkban, az a sajtó. Az Épületgépésznek az internet erősödése ellenére van súlya és még lesz is. Szellemi „automatizmusunk” a Meszlényi-díj. A szakmai közéletben a három kiemelkedő díj közül az egyik legfontosabb. Én hozzáteszem, hogy ez a legfontosabb, mert az egész szakma körében értéket mutat fel, a teljes szakmai vertikumban miden szakmai területen, kivitelezéstől, a szellemi dologtól az írásbeliségig minden területet átfog, míg a többi díj, bár nagyon értékesek, egy szűkebb területet vagy skálát érintenek.
A működésünk, munkánk következtében is, és a szakmai közéleti változások eredményeként is megváltoztak a szakmán belüli viszonyok. Változtak a szervezetek, változtak az emberek. Az alapelveink között a szakma együttműködési rendszeréről is rögzítettük a gondolatainkat, és ma már láthatjuk, hogy az együttműködésnek van látványos eredménye is, a Barótfi professzor által kezdeményezett OMÉN, az Országos Magyar Épületgépész Napok. Ez a szakmai együttműködésnek egy új minőségét eredményezte már. Ha a szakmán belül tovább fejlődik az együttműködés, az annak eszköze lesz, hogy a szakma mindennapjait nehezítő tényezők megoldását is segítse.
Záró gondolatként ahhoz kérem a támogatást, ahhoz, hogy a szakmán belüli párbeszéd és egyeztetés fejlesztésében továbbra is részt vegyünk. Köszönöm szépen.
A közgyűlés elfogadta a tervekről szóló tájékoztatót, valamint egyetértett Golyán László záróbeszédével.
Ezzel a közgyűlés véget ért.